Oázist teremtettek az aszály közepén – így biztosítják a vadállomány vízellátását

• EXO, Jó hírek
• 2026. augusztus 7.

A Lábodi Vadászerdészet tudatos vízgazdálkodással és fejlesztésekkel biztosítja a vadállomány vízellátását a súlyos aszály idején.

Miközben az ország számos részén egyre súlyosabb gondot okoz a tartós aszály, Somogy vármegyében akad egy terület, ahol tudatos vízgazdálkodással sikerült mérsékelni a szárazság hatásait. A Lábodi Vadászerdészetben a jól kiépített vízrendszernek és az évek óta következetesen végzett fejlesztéseknek köszönhetően a vadállomány jelenleg megfelelő mennyiségű ivóvízhez jut, még a legmelegebb időszakokban is.

Az ország több térségében kiszáradó vízfolyások, apadó tavak és vízhiány nehezítik a vadon élő állatok életét. Lábodon azonban egészen más kép fogadja a természetjárókat. Nemcsak a nagyvadak, hanem a kisebb állatfajok, köztük a kétéltűek és a hüllők is találnak elegendő vizet. Ebben ugyan szerepet játszanak a térség kedvező természeti adottságai, a szakemberek szerint azonban legalább ilyen fontos a hosszú évek óta tudatosan kialakított vízgazdálkodási rendszer.

Egymást segítik a tavak

A SEFAG Zrt. beszámolója szerint a vadászterületet több jelentős vízfelület szeli át. Itt található az Alexandrai-tórendszer, a Zimonai-tórendszer, valamint a Petesmalmi-tórendszer is, amelyek együtt olyan hálózatot alkotnak, amely még szélsőséges időjárási körülmények között is nagy segítséget jelent.

Rituper Balázs, a Lábodi Vadászerdészet fővadásza elmondta, hogy a tavak vízszintje szabályozható. Ha az egyik tó vízszintje csökken, a másikból gyorsan pótolni tudják a hiányzó vizet, emellett pedig a területet átszelő Rinya-patak ágai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a vadállomány elegendő ivóvízhez jusson.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a Délnyugat-Dunántúlon az idei tavasz és kora nyár csapadékosabb volt, ami szintén kedvezően befolyásolta az erdők és a természetes élőhelyek állapotát.

Van, ahol már mesterséges segítségre van szükség

Bár a térség helyzete jelenleg kedvezőbb az ország több részéhez képest, nem mindenhol elegendő a természetes vízutánpótlás.

Nagysallér környékén például található egy kisebb terület, ahol nincs természetes élővíz. Itt már korábban mesterséges dagonyákat alakítottak ki, a rendkívüli hőség miatt azonban ezek vízellátását most már lajtos kocsival biztosítják.

Hasonló megoldást alkalmaznak a csöpröndi vaddisznóskertben is, ahol naponta ezerliteres tartályokkal pótolják a vizet, hogy az állatok a legforróbb napokon se maradjanak ivóvíz nélkül.

Hosszú távra terveznek

A szakemberek szerint a klímaváltozás hatásai Lábodon is egyre érezhetőbbek, ezért nemcsak az aktuális problémák kezelésére koncentrálnak, hanem a jövő kihívásaira is készülnek.

Ennek részeként vízvisszatartó műtárgyak felújítását, a régi cserteleki halastó újbóli elgátolását, valamint egy korszerű, napelemes kútrendszer kiépítését is tervezik. Ezek a fejlesztések elsősorban azokon a területeken jelenthetnek megoldást, ahol a száraz időszakokban a legnagyobb a vízhiány.

A cél egyértelmű: hosszú távon is biztosítani a térség gazdag élővilágának fennmaradását, és felkészülni arra, hogy a szélsőséges aszályos időszakok a jövőben várhatóan egyre gyakoribbá válnak. A szakemberek szerint ilyenkor minden csepp víz felértékelődik, ezért a tudatos vízmegtartás ma már nemcsak természetvédelmi, hanem vadgazdálkodási szempontból is kulcsfontosságú.

Forrás: agroinform.hu