194 éves lehet a világ legidősebb szárazföldi állata
Közel két évszázada él Jonathan, a világ legidősebb szárazföldi állata. A kutatók különleges genetikai sajátosságokat találtak nála.
Jonathan, a világ legidősebb szárazföldi állata közel két évszázada él. Rendkívüli életkorát eddig elsősorban a faj hosszú élettartamával és a gondos tartással magyarázták, egy friss kutatás azonban újabb lehetséges tényezőkre világított rá. A teknős DNS-ében olyan génváltozatokat azonosítottak, amelyek az öregedés lassításában is szerepet játszhatnak.
Közel kétszáz éve él a különleges teknős
Jonathant 1882-ben szállították a Seychelle-szigetekről Szent Ilona szigetére, ahol azóta is él. Már akkor kifejlett állat volt, ezért a szakemberek becslése szerint jelenleg körülbelül 194 éves lehet. Az Aldabra-óriásteknősök közé tartozik, amelyek eleve hosszú életű fajnak számítanak, Jonathan azonban még közülük is kiemelkedik.
A faj átlagos élettartama nagyjából 80 év, a korábban megfigyelt legidősebb példány pedig körülbelül 96 éves volt. Jonathan tehát jóval túlszárnyalja azt az életkort, amelyet eddig a fajnál dokumentáltak.
A Cambridge-i Egyetem kutatói egy Jonathantól származó DNS-mintából szekvenálták a teknős örökítőanyagát, majd négy másik Aldabra-óriásteknős genetikai állományával vetették össze. A vizsgált állatok között egy mindössze ötéves példány és kilencvenes éveikben járó teknősök is szerepeltek. A kutatás részleteiről az IFL Science is beszámolt.
Az összehasonlítás során 287 olyan génváltozatot találtak Jonathannál, amelyek a másik négy teknősnél nem szerepeltek. Ezek között több olyan is akadt, amely a DNS javításával, az inzulinszabályozással és a daganatos folyamatokkal hozható kapcsolatba.
A sejtek működésében rejlik az egyik lehetséges magyarázat
A DNS-t folyamatosan érik különböző károsító hatások. A sejtek megfelelő működéséhez ezért elengedhetetlen, hogy képesek legyenek kijavítani az örökítőanyagban keletkező sérüléseket. A kutatók szerint Jonathan genetikai sajátosságai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy sejtjei hosszabb ideig megőrizzék működőképességüket.
A vizsgálat további érdekes eredménye, hogy a teknős bizonyos génszabályozó régiói a fiatal példányokéhoz hasonlítanak. Emellett az energiatermelő rendszere is különösen kedvező állapotban lehet az életkorához képest.
Ezek a tulajdonságok együttesen segíthetnek megérteni, hogyan maradhatnak működőképesek a sejtek rendkívül hosszú időn keresztül. A genetikai eredmények ugyanakkor további vizsgálatokat igényelnek, és önmagukban még nem adnak teljes magyarázatot Jonathan kivételes életkorára.
A környezet is sokat számíthat
A hosszú élet hátterében a genetikai adottságok mellett a körülményeknek is fontos szerepük lehet. Jonathan Szent Ilona szigetén, a kormányzó hivatalos rezidenciájának kertjében, a Plantation House területén él. Itt nem fenyegetik ragadozók, így viszonylag biztonságos környezetben töltheti mindennapjait.
Az idős teknős látása már gyenge, a szaglása sem működik megfelelően, ezért gondozói és állatorvosai kézzel etetik, és folyamatosan figyelemmel kísérik az állapotát.
Jonathan története így egyszerre mutatja meg a genetikai adottságok és a környezeti tényezők lehetséges szerepét a rendkívüli élettartamban. A kutatás eredményei a jövőben más, hosszú életű fajok öregedési folyamatainak megértéséhez is hozzájárulhatnak.
Forrás: hazipatika.com
- Vakvezetőnek szánták, végül Európa-bajnok mentőkutya lett a magyar Kicsi
- Különleges nevelésben részesül a szegedi pápaszemespingvin-fióka
- Észak-amerikai kék tarisznyarák bukkant fel a Rákos-patakban, szakértők indultak a befogására
- 194 éves lehet a világ legidősebb szárazföldi állata
- Megérkezett az idei első magyar szürkemarha-borjú Kardoskúton
- Imádjuk a házi kedvenceinket, de néhány fertőzésre fontos odafigyelni
2026. november 19.
Lenyűgöző látvány a tatai Öreg-tónál: ismét megrendezik a Vadlúd Sokadalmat
2026. november 18.
Madárinfluenza ősszel: mit jelent ez annak, aki otthon tart tyúkot?
2026. november 17.
Engedély nélkül kezelt állatokat egy budapesti nő, műtéteket is végezhetett
2026. november 17.