Különleges nevelésben részesül a szegedi pápaszemespingvin-fióka

Megosztás:

Gondozók nevelik a Szegedi Vadaspark augusztusban kikelt pápaszemespingvin-fiókáját, amely hamarosan társaihoz csatlakozhat.

Különleges gondoskodásban részesül a Szegedi Vadaspark legújabb pápaszemespingvin-fiókája. A madár augusztus 27-én kelt ki, ám édesanyja elpusztult, apja pedig egyedül nem folytatta a nevelését. Az állatkert munkatársai ezért átvették a fióka ellátását. A tervek szerint egy hónap múlva már a pingvincsapat tagja lehet.

A fióka szülei is a Szegedi Vadasparkban születtek. A gondozók számára a nevelés következő fontos feladata, hogy a fiatal madár megtanulja kézből elfogadni a táplálékot. Ez a későbbi gondozás szempontjából is lényeges, hiszen így a szükséges gyógyszereket is könnyebben be tudják adni neki.

A fiatal pingvin ezután fokozatosan ismerkedhet meg a csapat többi tagjával. Az összeszoktatásra külön figyelmet fordítanak, hogy a fióka és a már ott élő madarak is megszokják egymás jelenlétét.

Több mint egy évtizede élnek pápaszemes pingvinek Szegeden

A pápaszemes pingvinek a Nemzetközi Fajmegmentési Program (EEP) keretében 2011 végén érkeztek először a Szegedi Vadasparkba. Rövid idő alatt az állatkert legnépszerűbb lakói közé kerültek.

Az első szegedi fióka 2014-ben kelt ki, ezt követően pedig szinte minden évben gyarapodott a csapat. A rendszeres szaporulat azt jelzi, hogy a madarak jól érzik magukat a szegedi környezetben.

A pápaszemes pingvinek hosszú távú monogám kapcsolatban élnek, és gondos szülőként viselkednek. A költésben és a fiókák nevelésében rendszerint mindkét szülő részt vesz.

A fiatal madarak első tollruhája még pihés, és nem vízhatlan, ezért egyelőre nem alkalmas az úszásra. Meg kell várniuk, amíg kialakul a vízi élethez szükséges tollazatuk. A fiókák színe kezdetben szürkés, a felnőttekre jellemző fekete-fehér tollruha pedig körülbelül két év alatt alakul ki.

Nem a sarkvidéken élnek, hanem Afrika partjainál

A pápaszemes pingvin (Spheniscus demersus) az egyetlen Afrikában élő pingvinfaj. Természetes élőhelye Dél-Afrika partvidéke, ahol a madarak a tengerben keresik táplálékukat.

Testhosszuk 40 és 60 centiméter között alakul, tömegük általában 2-4 kilogramm. Magyar nevüket a szemük fölött látható, csupasz, rózsaszínű bőrfelületről kapták. Ez a terület fontos szerepet játszik a testhőmérséklet szabályozásában: melegebb környezetben több vér jut ide, a bőr színe élénkebbé válik, és könnyebben leadja a hőt.

Úszás közben akár 20 kilométeres óránkénti sebességet is elérhetnek, egy-egy táplálékszerző útjuk során pedig 30-70 kilométert is megtehetnek. Akár 30 méter mélyre is lemerülhetnek zsákmányukért.

Fekete-fehér tollazatuk a vízben rejtőzködésüket is segíti. Fehér hasuk a víz alól leselkedő ragadozók, sötét hátuk pedig a felülről támadó ragadozó madarak számára nehezíti meg a felismerésüket.

Több veszély is fenyegeti a fajt

A pápaszemes pingvinek természetes élőhelyén több komoly veszéllyel kell szembenézniük. Az olajszennyezés, a halászat miatt megritkuló táplálékforrások, valamint a guanóbányászat egyaránt hozzájárulhatott a létszámuk csökkenéséhez. A guanó kitermelése korábban a madarak költőhelyeit is megzavarta.

A Szegedi Vadasparkban nevelkedő fiókára most egy újabb fontos feladat vár: hamarosan megkezdődhet a fokozatos összeszoktatás, amelynek végén csatlakozhat a pingvincsapat többi tagjához.

Forrás: MTI

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük