Mikor érkeztek az első ikonikus lakók a budapesti állatkertbe?

Megosztás:
Jónást, az Állatkert első vízilovát görgőkre helyezett faládában költöztették. A ládát Bébi, az elefánt tolta a deszkából épített pályán

A zsiráf királyi ajándékként érkezett, az első víziló Berlinből utazott Pestre, az állatkert első orrszarvúja pedig a szumátrai fajhoz tartozott. A budapesti állatkert 160 éves történetében az új lakók érkezése sokszor egész városi eseménynek számított. Néhányuk neve és története ma is fennmaradt.

Már a nyitás előtt megszökött egy papagáj

A Pesti Állatkert 1866. augusztus 9-én fogadta első látogatóit. Az utolsó hetekben is folyamatosan érkeztek az új állatok, köztük egy július 30-án befutó bécsi szállítmány, amely majmokat, kengurut, emut, darvakat és papagájokat is hozott. Az egyik zöld papagáj azonban a budai és pesti oldal közötti szállítás során kiszabadult, majd a háztetőkre menekült. A korabeli sajtó arra kérte a megtalálót, hogy juttassa vissza az állatot az igazgatósághoz.

A nyitáskor már több mint száz állatfajt mutatott be a gyűjtemény. Különösen sok majmot, makit és papagájt láthatott a közönség. A korabeli magyar állatnevek ma már szinte rejtvénynek hatnak: a papagájokat kajdácsoknak, a kapucinusmajmot kucsfödnek nevezték. A zsiráf azonban csak később került az állatkertbe.

Királyi ajándék és egy legendás víziló

Az első zsiráf 1868-ban érkezett Pestre, Ferenc József ajándékaként, Erzsébet királyné közbenjárására. Akkoriban ez az állat még az európai állatkertekben is ritkaságnak számított. A magyar nyelvben többféle elnevezéssel illették: a zsiráf mellett nyakoncnak, foltos nyakorjánnak és tevepárducnak is hívták.

A hosszú nyakú jövevény számára külön épületet emeltek. A Lóhr Antal tervei alapján 1868-ban elkészült zsiráfház később egy másik nevezetes lakónak is otthont adott: ide került az állatkert első vízilova.

Jónás 1893 márciusában érkezett a Berlini Állatkertből. A vízilóbikáért 11 500 márkát fizettek, és egészen 1917-ig élt Budapesten. Hamarosan a kert legismertebb lakói közé emelkedett. Ugyanebben az évben a közönség orangutánt is láthatott, egy mutatványos vállalkozó ideiglenes bemutatóján. Az állatkert saját orangutánja két évvel később, 1895-ben érkezett.

Jónás történetének egyik legkülönösebb epizódja az állatkerti átépítésekhez kapcsolódik. A termetes vízilovat faládába csalták, a láda alá görgőket helyeztek, számára pedig deszkapályát építettek. A rakományt Bébi, az állatkert egyik elefántja tolta végig az útvonalon. Jónás végül az 1912-ben átadott Elefántházba költözött, amelyet akkoriban a vastagbőrűek házának neveztek.

Orrszarvú, bölények és az új állatkert

Az állatkert első orrszarvúját 1894-ben vásárolták meg 6500 márkáért. A példány a szumátrai fajhoz tartozott. A korszakban gyorsan bővült a gyűjtemény, 1895-ben például egy pár amerikai bölény is érkezett. Az új fajok tartásával párhuzamosan az állatorvosi tapasztalatok is gyarapodtak. Az intézmény történeti összefoglalója az első komolyabb gyógykezelési sikerek között említi egy súlyosan beteg nőstény oroszlán 1892-es felépülését, amely Hutÿra Ferenc kezelésének köszönhetően következett be.

Az átépített állatkert 1912. május 20-án nyitotta meg újra kapuit. A Pálmaház alatt édesvízi és tengeri akvárium várta a látogatókat, Magyarország első nyilvános akváriumaként. A megújult kertben Jónás mellett fiatal vízilovakat, több elefántot és Szudánból érkezett zsiráfokat is láthatott a közönség. A ma is ismert állatkerti helyszínekhez így több nemzedéknyi állat és látogató története kapcsolódik.

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük