A vírusfertőzött ebihalak ösztönösen hűvösebb vizet keresnek
- EXO
- 2026. augusztus 7.
Új kutatás szerint a vírusfertőzött ebihalak hűvösebb vizet választanak, ami hozzájárulhat a kórokozók elleni természetes védekezéshez.
Meglepő eredményre jutottak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontnak (ATK) a kutatói. Elsőként sikerült kimutatniuk, hogy egy változó testhőmérsékletű gerinces állat nem felmelegedéssel, hanem testhőmérsékletének csökkentésével próbál védekezni egy vírusfertőzés ellen. Az erdei béka ebihalain végzett vizsgálatok szerint ez a különleges stratégia segíthet lassítani a kórokozók szaporodását.
A legtöbb ember számára természetesnek tűnik, hogy a szervezet lázzal reagál a fertőzésekre. A melegvérű állatok belső folyamataikkal emelik meg testhőmérsékletüket, míg a változó testhőmérsékletű fajok, például a kétéltűek, melegebb helyet keresnek. A mostani kutatás azonban azt mutatja, hogy ez nem minden esetben a legjobb megoldás.
A vírus miatt inkább a hűvösebb vizet választják
A kutatók azt vizsgálták, hogyan változik az erdei béka ebihalainak hőmérséklet-választása ranavírus-fertőzés után. Ez a vírus világszerte komoly veszélyt jelent a kétéltűekre, egyes fajoknál akár tömeges pusztulást is okozhat.
A laboratóriumi kísérletben fertőzött és egészséges ebihalakat hasonlítottak össze. Az állatok egyik csoportja különböző hőmérsékletű vízterek között szabadon mozoghatott, míg a másik csoport végig állandóan hűvös környezetben maradt. Öt napon át figyelték, hogy az ebihalak milyen hőmérsékletet választanak, majd molekuláris vizsgálatokkal meghatározták a szervezetükben található vírus mennyiségét.
Az eredmények egyértelműek voltak. A fertőzött ebihalak az idő múlásával egyre hűvösebb vizet kerestek, ráadásul minél nagyobb volt szervezetükben a vírus mennyisége, annál alacsonyabb hőmérsékletet részesítettek előnyben. Emellett egyre pontosabban szabályozták testhőmérsékletüket is, vagyis egyre kisebb hőmérsékleti tartományban mozogtak.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az állandó hűvös környezetben tartott fertőzött ebihalak szervezetében kevesebb vírus volt kimutatható, ami arra utal, hogy ez a stratégia valóban lassíthatja a kórokozó szaporodását.
Nem mindig a láz jelenti a legjobb védekezést
Első hallásra szokatlannak tűnhet, hogy egy fertőzött állat nem felmelegíteni, hanem lehűteni próbálja magát. A magyarázat azonban a vírus működésében rejlik.
A vizsgált ranavírus magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodik, ezért a hűvösebb környezet kedvezőtlenebb feltételeket teremt számára. A kutatók szerint az ebihalak úgy szabályozzák testhőmérsékletüket, hogy közben lassítsák a vírus terjedését, ugyanakkor elkerüljék a túl alacsony hőmérséklet káros hatásait is.
Az eredmények arra is rámutatnak, hogy a fertőzésekre adott viselkedési válaszok sokkal változatosabbak lehetnek, mint azt a szakemberek korábban feltételezték.
A természetvédelemben is hasznos lehet a felfedezés
A kutatás nemcsak tudományos szempontból jelentős. A ranavírusok világszerte veszélyeztetik a kétéltű-populációkat, miközben a klímaváltozás folyamatosan átalakítja a természetes vizek hőmérsékleti viszonyait.
A kutatók szerint a különböző hőmérsékletű élőhelyfoltok fennmaradása fontos szerepet játszhat a fertőzött állatok túlélésében, hiszen lehetőséget ad számukra a megfelelő környezet kiválasztására.
Ez a felismerés a természetvédelmi gyakorlatban is hasznos lehet, hiszen hozzájárulhat a kétéltűek élőhelyeinek tudatosabb kezeléséhez és hosszú távú megőrzéséhez.
A kutatás eredményeit a BMC Biology tudományos folyóirat közölte.
Forrás: MTI
- A kutyák nem a naptárt figyelik, hanem a család ritmusát
- Miért hoz haza egeret vagy madarat a macska? – Mit mond erről a vadászösztön?
- Magyar kutató nevét kapta egy frissen felfedezett faj
- Miért kaparja a macska a kanapét? – Így tereljük át a kaparófára büntetés nélkül
- Miért dorombol a macska? – Nem mindig azt jelenti, hogy boldog
- ORION7 jótékonysági kutya party az örökbefogadás és felelős állattartás jegyében
2026. szeptember 6.
Meglepő hasonlóságot találtak a kutyák és az emberek agyműködésében
2026. szeptember 5.
Változatos zoopedagógiai programokkal várja a gyerekeket a Fővárosi Állatkert
2026. szeptember 4.
Sün a lakásban: mit kell tudni az afrikai törpesün őszi tartásáról?
2026. szeptember 4.
Miért tépkedi a tollát a papagáj? Unalom, stressz vagy betegség?
2026. szeptember 3.
ORION7 jótékonysági kutya party az örökbefogadás és felelős állattartás jegyében
2026. szeptember 3.