Nem csak a vízszint számít: a Balaton jövőjét több tényező is veszélyezteti

• EXO
• 2026. július 1.

A Balaton jövőjét nemcsak a klímaváltozás, hanem a parti beépítések, a nádasok pusztulása és a tóba jutó szennyeződések is befolyásolják.

A Balaton állapotáról gyakran a vízszint kerül a figyelem középpontjába, pedig a tó jövőjét ennél jóval több tényező befolyásolja. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója szerint a parti beépítések, a nádasok pusztulása, a klímaváltozás, a vízbe jutó vegyszerek és gyógyszermaradványok, valamint a horgászatból származó szervesanyag-terhelés együttesen jelentenek komoly kihívást a Balaton számára.

A szakember a Magyar Tudományos Akadémia podcastjában arról beszélt, hogy a Balaton sorsa nem írható le egyetlen vízszintadattal. Egy sekély tónál természetes jelenség, hogy a vízszint időről időre változik. A 70 és 110 centiméter közötti ingadozás önmagában nem rendkívüli, sőt a tó természetes működésének része lehet.

Nem a vízszint, hanem a vízmérleg a kulcskérdés

Vasas Gábor szerint sokkal fontosabb azt vizsgálni, mennyi víz érkezik a Balatonba, és mennyi távozik belőle. Az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váltak azok az évek, amikor a tó vízmérlege negatív, vagyis több víz párolog el és távozik, mint amennyi utánpótlás érkezik.

Ebben jelentős szerepe van a klímaváltozásnak, amely a Kárpát-medencében gyakoribb aszályokat, magasabb hőmérsékletet és fokozott párolgást eredményez. A sekély tavak, köztük a Balaton, különösen érzékenyen reagálnak ezekre a változásokra.

A nádasok szerepe jóval fontosabb, mint sokan gondolják

A szakember szerint a parti nádasok megőrzése kulcsfontosságú. Nem egyszerűen növényzetről van szó: élőhelyet biztosítanak számos fajnak, segítik a halak szaporodását, csökkentik a hullámzás erejét és természetes szűrőként is működnek.

Éppen ezért szerinte nem tekinthető valódi megoldásnak, ha egy beruházás miatt kivágott nádast máshol próbálnak pótolni. A nád csak ott képes hosszú távon fennmaradni, ahol ehhez a természetes körülmények is adottak.

A Balaton jövője szempontjából az is fontos lehet, hogy a társadalom elfogadja a természetes vízszintingadozást, hiszen a tó élővilága ehhez alkalmazkodott.

Új veszélyt jelenthet az algásodás

Az elmúlt évtizedekben jelentősen javult a Balaton vízminősége, miután csökkent a külső tápanyagterhelés és megvalósult több fontos vízvédelmi fejlesztés.

A klímaváltozás azonban új helyzetet teremt. A melegedő víz és az üledékben zajló folyamatok miatt akkor is kialakulhat algásodás, ha kívülről kevesebb szennyező anyag érkezik a tóba. Figyelmeztető jel, hogy a korábban tisztábbnak tartott keleti medencében is megjelentek algásodási jelenségek.

A mindennapi szokások is számítanak

A Balaton terhelését nemcsak a nagy beruházások befolyásolják. A naptejek, kozmetikumok, gyógyszermaradványok és kerti vegyszerek szintén bekerülhetnek a tóba.

Vasas Gábor kitért a horgászatra is. Elmondta, hogy évente mintegy 2000 tonna etetőanyag kerülhet a Balatonba, amelynek összetétele, különösen a foszforban gazdag állati eredetű anyagok, hosszú távon kedvezőtlen hatással lehetnek a tó ökológiai állapotára.

A szakember szerint a kémiai szúnyogirtás alkalmazását is érdemes lenne fokozatosan visszaszorítani, és nagyobb teret adni a biológiai módszereknek, mivel ezek kevésbé terhelik a környezetet.

Összességében úgy látja, a Balaton jövője azon múlik, hogy sikerül-e hosszú távon, tudományos eredményekre támaszkodva gondolkodni a tó kezeléséről. Ehhez folyamatos kutatásokra, megbízható adatsorokra és olyan döntésekre van szükség, amelyek nemcsak a jelen, hanem a következő évtizedek szempontjait is figyelembe veszik.

Forrás: MTI