Mi történik az állatokkal a hőség idején? – Így segíthetünk a vadon élő állatoknak a nyári kánikulában
A nyári hőhullámok nemcsak az embereket, hanem a természet valamennyi élőlényét próbára teszik.
Az egyre gyakoribb és hosszabb ideig tartó kánikulák, valamint az aszály következtében a vadon élő állatoknak egyre nehezebb elegendő vizet, táplálékot és hűvös menedéket találniuk. A klímaváltozás hatásai ma már a hazai élővilágban is jól megfigyelhetők: egyes fajok alkalmazkodnak, mások azonban egyre nagyobb nehézségekkel néznek szembe.
Szerencsére mi is sokat tehetünk azért, hogy kertünk, udvarunk vagy akár erkélyünk biztonságos menedéket jelentsen számukra a legforróbb napokon.
A víz ilyenkor szó szerint életet jelent
A nyári hőségben a természetes pocsolyák, kisebb tavak és patakok gyakran kiszáradnak. Emiatt a madaraknak, sünöknek, mókusoknak és számos más állatnak sokkal nagyobb távolságot kell megtenniük egy korty vízért.
Egy sekély tál friss víz kihelyezése hatalmas segítséget jelenthet. Fontos, hogy az itató ne legyen túl mély, a vizet pedig naponta cseréljük, hogy mindig tiszta maradjon.
Ha több követ vagy kisebb ágakat is helyezünk a tálba, a kisebb állatok és rovarok biztonságosan használhatják anélkül, hogy belefulladnának.
A madarak napközben visszahúzódnak
A nagy melegben sok madár megváltoztatja a napi ritmusát. A déli órákban többnyire árnyékos helyeken pihennek, és csak kora reggel vagy estefelé indulnak táplálékot keresni.
Éppen ezért ilyenkor különösen fontosak a sűrű bokrok, sövények és lombos fák, amelyek hűvösebb mikroklímát biztosítanak számukra.
A sünök és kisemlősök is nehezebb helyzetbe kerülnek
A sünök elsősorban éjszaka aktívak, de a hosszan tartó szárazság számukra is problémát jelent. A kiszáradó talajban kevesebb giliszta, csiga és rovar található, ezért nehezebben jutnak táplálékhoz.
Ha kertünk természetesebb marad, és nem távolítunk el minden avart vagy kidőlt ágat, ezek az élőhelyek menedéket nyújthatnak számukra.
A beporzók is szomjaznak
A méhek, poszméhek és lepkék számára nemcsak a virágok, hanem a víz is létfontosságú.
Egy sekély tál kavicsokkal vagy apró kövekkel kiváló „rovaritatóvá” alakítható. A köveken meg tudnak pihenni, miközben biztonságosan isznak.
A virágzó levendula, kakukkfű, zsálya, kasvirág vagy cickafark egész nyáron fontos táplálékforrást jelent számukra.
A hőség a vadállatok viselkedését is megváltoztatja
Az őzek, rókák, borzok és más nagyobb emlősök is igyekeznek elkerülni a nappali meleget. Sok faj inkább hajnalban vagy alkonyatkor mozog, amikor alacsonyabb a hőmérséklet.
Ezért fordulhat elő, hogy nyáron gyakrabban találkozhatunk velük települések közelében vagy kertekben, ahol vizet keresnek.
Ha ilyen állattal találkozunk, ne próbáljuk megközelíteni vagy etetni. A legnagyobb segítség számukra a nyugodt környezet és a zavartalan visszavonulás lehetősége.
A városi állatoknak sem könnyű
A galambok, verebek, feketerigók vagy mókusok a városokban is egyre nehezebben viselik a hőséget.
A beton- és aszfaltfelületek nappal rendkívül felmelegszenek, éjszaka pedig lassan adják le a hőt. Ez a városi hősziget-hatás nemcsak az embereknek kellemetlen, hanem az állatok számára is komoly megterhelést jelent.
Egy árnyékos kert, egy zöld erkély vagy néhány virágláda ilyenkor valódi oázissá válhat.
Mire figyeljünk?
A jó szándék mellett néhány dologra érdemes odafigyelni:
- mindig friss vizet tegyünk ki;
- az itatókat rendszeresen tisztítsuk;
- ne használjunk feleslegesen növényvédő szereket;
- hagyjunk a kertben természetes búvóhelyeket;
- ne zavarjuk a pihenő vagy fiókáikat nevelő állatokat.
Minden kert számít
A klímaváltozás miatt várhatóan a jövőben is egyre több hőhullámmal kell számolnunk. Ezért felértékelődik minden olyan zöldterület, ahol az állatok vizet, árnyékot és táplálékot találnak.
Nem kell hatalmas kert ahhoz, hogy segítsünk. Egy madáritató, néhány virágzó növény vagy egy bokor is sokat jelenthet. Ha sokan teszünk apró lépéseket, együtt olyan élhetőbb környezetet teremthetünk, ahol nemcsak mi, hanem a velünk élő állatok is könnyebben átvészelhetik a legforróbb nyári napokat.
A természet védelme gyakran a saját kertünkben kezdődik.
- Vakvezetőnek szánták, végül Európa-bajnok mentőkutya lett a magyar Kicsi
- Különleges nevelésben részesül a szegedi pápaszemespingvin-fióka
- Észak-amerikai kék tarisznyarák bukkant fel a Rákos-patakban, szakértők indultak a befogására
- 194 éves lehet a világ legidősebb szárazföldi állata
- Megérkezett az idei első magyar szürkemarha-borjú Kardoskúton
- Imádjuk a házi kedvenceinket, de néhány fertőzésre fontos odafigyelni
2026. november 19.
Lenyűgöző látvány a tatai Öreg-tónál: ismét megrendezik a Vadlúd Sokadalmat
2026. november 18.
Madárinfluenza ősszel: mit jelent ez annak, aki otthon tart tyúkot?
2026. november 17.
Engedély nélkül kezelt állatokat egy budapesti nő, műtéteket is végezhetett
2026. november 17.