Madarak, teknősök, védett fajok is érintettek az elhagyott horgászeszközök miatt
- EXO
- 2026. június 15.
Magyarországon legalább 64 állatfajt veszélyeztethetnek az elhagyott horgászeszközök, különösen a madarakat és hüllőket.
A horgászatot sokan a természet közeli kikapcsolódással azonosítják, de egy friss hazai vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy az elhagyott vagy elveszített horgászeszközök olyan következményekkel is járhatnak, amelyekre ritkán gondolunk.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat közleménye szerint Magyarországon legalább 64 állatfajt érinthet az úgynevezett járulékos fogás jelensége. Ez azt jelenti, hogy nem a horgászat célpontjaként kerül kapcsolatba egy állat a felszereléssel, hanem véletlenül akad bele, nyeli le, vagy sérül meg miatta.
Az átfogó vizsgálatot a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportja vezette.
Leggyakrabban a madarak és a hüllők érintettek
Az összegyűjtött adatok alapján a legtöbb eset madarakat érintett, utánuk pedig a hüllők következtek. A többi állatcsoport együttvéve az esetek valamivel több mint tizedét adta.
A kutatók azt találták, hogy a madarak közül a bütykös hattyú (Cygnus olor) szerepelt leggyakrabban az érintett fajok között. A hüllők esetében a mocsári teknős (Emys orbicularis) fordult elő a legtöbbször, sok esetben azért, mert a horogra tűzött csali vagy pellet elfogyasztása közben sérült meg.
Különösen figyelemre méltó adat, hogy az érintett egyedek több mint 70 százaléka védett fajhoz tartozott. A háttérben ráadásul nem valamilyen különleges vagy ritka eszköz állt. Az esetek túlnyomó többsége mindössze horgászzsinórhoz és horoghoz kapcsolódott.
A látható problémán túl is lehetnek következmények
A kutatás során dokumentált esetek alapján az érintett állatok kevesebb mint 10 százalékát jegyezték fel elhullottként, a szakemberek szerint azonban ez nem feltétlenül mutatja meg a teljes képet. Sok olyan következmény lehet ugyanis, amely később jelentkezik. Egy sérülés miatt romolhat az állat mozgásképessége, nehezebbé válhat a táplálékszerzés vagy nőhet a ragadozók elleni kiszolgáltatottság. Ezek a hatások sokszor nem jelennek meg közvetlenül az adatokban.
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy nemcsak az elveszített felszerelések jelentenek problémát. Az aktívan használt eszközök is hasonló nagyságrendben kapcsolódtak az érintett esetekhez.
A leginkább érintett területek a folyópartok, valamint a természetes és mesterséges tavak környezete voltak.
A kutatók 40 évet felölelő médiaelemzés alapján 200 esetet dolgoztak fel, és úgy látják, a következő lépés az lehetne, hogy a horgászok tapasztalatait is bevonják egy szélesebb körű adatgyűjtésbe. A kutatás nem a horgászat ellen szól, hanem arra mutat rá, hogy néhány apró odafigyelésnek a vízparton is lehet természetvédelmi jelentősége.
Forrás: MTI
- Vakvezetőnek szánták, végül Európa-bajnok mentőkutya lett a magyar Kicsi
- Különleges nevelésben részesül a szegedi pápaszemespingvin-fióka
- Észak-amerikai kék tarisznyarák bukkant fel a Rákos-patakban, szakértők indultak a befogására
- 194 éves lehet a világ legidősebb szárazföldi állata
- Megérkezett az idei első magyar szürkemarha-borjú Kardoskúton
- Kutyatápot hívott vissza a Nébih: idegen anyagok lehetnek benne
2026. november 19.
Lenyűgöző látvány a tatai Öreg-tónál: ismét megrendezik a Vadlúd Sokadalmat
2026. november 18.
Madárinfluenza ősszel: mit jelent ez annak, aki otthon tart tyúkot?
2026. november 17.
Engedély nélkül kezelt állatokat egy budapesti nő, műtéteket is végezhetett
2026. november 17.