Akváriumból a természetbe: így terjedhetnek az idegenhonos fajok a Balaton környékén
- Egyéb
- 2026. november 8.
A Balaton vízgyűjtőjén 93 idegenhonos édesvízi fajt azonosítottak. A Hévízi-tó különösen fontos szerepet játszik a terjedésükben.
Az idegenhonos fajok terjedése világszerte egyre komolyabb ökológiai kihívást jelent. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársai átfogó vizsgálatban rekonstruálták, hogyan kerültek nem őshonos édesvízi élőlények a Balaton vízgyűjtőjére, és milyen emberi tevékenységek segíthették megjelenésüket.
A kutatás során összesen 93 idegenhonos édesvízi fajt azonosítottak, amelyek közül 63 tartósan megtelepedett a térségben. A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása, hogy az új fajok megjelenésének üteme az elmúlt évtizedekben jelentősen felgyorsult.
Egyre gyorsabban jelennek meg az új fajok
A korábbi időszakokban még viszonylag ritkán észleltek új idegenhonos fajokat a Balaton vízgyűjtőjén. 1926 előtt évente átlagosan kevesebb mint 0,3 új faj megjelenését dokumentálták, 2006 és 2015 között azonban ez az érték már évi 2,3-ra emelkedett.
Különösen érdekes a Hévízi-tó szerepe: a 93 idegenhonos faj közül 45-öt, vagyis közel a felét, először itt vagy a tó környezetében mutatták ki. Mindez annak fényében figyelemre méltó, hogy a Hévízi-tó területe a Balatonénak kevesebb mint tízezred része.
A Balatonban 37 faj első előfordulását dokumentálták, míg a vízgyűjtő halastavaiban és azok környezetében további hat faj jelent meg először a feljegyzésekben.
Az emberi tevékenység is segíti a terjedést
A kutatás egyik legfontosabb felismerése, hogy az idegenhonos fajok megjelenését jelentősen befolyásolja az egyes vízterek környezeti jellege és emberi hasznosítása. A különböző élőhelyeken eltérő útvonalakon és tevékenységek révén juthatnak be az új fajok.
A Balaton esetében a vízi közlekedés, valamint a Sió-csatornán keresztül kialakult dunai kapcsolat segíthette egyes élőlények, például a vándorkagyló megjelenését. A hajók és egyéb vízi eszközök közvetítésével olyan fajok is eljuthatnak új élőhelyekre, amelyek természetes úton nehezebben terjednének.
A Hévízi-tónál más tényező bizonyult meghatározónak. Az akváriumi növények és állatok természetbe engedése fontos szerepet játszhatott az idegenhonos fajok megjelenésében. A tóban először észlelt fajok közel 69 százalékának betelepülését ehhez a tevékenységhez kötötték.
A halastavakban és környezetükben elsősorban a halgazdálkodással összefüggő fajbehurcolás bizonyult jelentős tényezőnek. A kutatók szakértői értékelése szerint a kimutatott idegenhonos fajok több mint 90 százaléka kedvezőtlen ökológiai hatásokkal hozható összefüggésbe.
Sok faj jelenlegi helyzete továbbra is bizonytalan
A vizsgálat nemcsak az idegenhonos fajok terjedésének útvonalaira világított rá, hanem arra is, hogy jelentős hiányosságok vannak a jelenlegi elterjedésükről és állományaikról rendelkezésre álló ismeretekben.
A 93 dokumentált faj közül 21 esetében, vagyis 22,6 százalékánál nem ismert, hogy jelenleg is előfordul-e a Balaton vízgyűjtőjén, vagy időközben eltűnt onnan. Az állományok alakulásáról még kevesebb megbízható adat áll rendelkezésre: 55 faj, az összes dokumentált faj 59,1 százaléka esetében nem lehet biztosan megállapítani, hogy egyedszámuk vagy elterjedési területük növekszik, csökken, esetleg változatlan marad.
A hiányos adatok jelentősen megnehezítik a hatékony védekezést. A kutatók ezért a célzott vizsgálatok és a rendszeres ökológiai monitorozás fontosságára hívják fel a figyelmet.
Az eredmények alapján a Balaton élővilágának védelme csak a teljes vízgyűjtő figyelembevételével lehet eredményes. A megelőzésnek, a rendszeres megfigyelésnek és a korai beavatkozásnak az egyes vízterek sajátosságaihoz kell igazodnia. A tó állapotát ugyanis a környező vizekben zajló ökológiai folyamatok is befolyásolják.
Forrás: hirbalaton.hu
- Különleges nevelésben részesül a szegedi pápaszemespingvin-fióka
- Vakvezetőnek szánták, végül Európa-bajnok mentőkutya lett a magyar Kicsi
- Észak-amerikai kék tarisznyarák bukkant fel a Rákos-patakban, szakértők indultak a befogására
- Megérkezett az idei első magyar szürkemarha-borjú Kardoskúton
- 194 éves lehet a világ legidősebb szárazföldi állata
- Imádjuk a házi kedvenceinket, de néhány fertőzésre fontos odafigyelni
2026. november 19.
Lenyűgöző látvány a tatai Öreg-tónál: ismét megrendezik a Vadlúd Sokadalmat
2026. november 18.
Madárinfluenza ősszel: mit jelent ez annak, aki otthon tart tyúkot?
2026. november 17.
Engedély nélkül kezelt állatokat egy budapesti nő, műtéteket is végezhetett
2026. november 17.