A kutyák agya is felismeri a szavak ritmusát, új eredményt közöltek az ELTE kutatói

• Kutya-Macska
• 2026. szeptember 26.

Az ELTE kutatói szerint a kutyák agya az emberéhez hasonlóan tagolja a folyamatos beszédet, és előnyben részesíti a mássalhangzókat.

A kutyák agya az emberéhez hasonlóan képes felismerni a folyamatos beszédben a szavak ritmusát. Az ELTE Etológia Tanszékének Neuroetológiai Kutatócsoportja EEG-vizsgálattal vizsgálta, hogyan reagál az emberi agy és a kutya agya a beszéd különböző mintázataira.

A mássalhangzókra is figyel a kutya agya

Az embereknél régóta ismert jelenség, hogy folyamatos beszéd hallgatásakor az agy bizonyos szempontból előnyben részesíti a mássalhangzókat. Bár a magánhangzók akusztikailag feltűnőbbek, a szavakat gyakran inkább a mássalhangzóik határozzák meg.

Az ELTE kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy ez a sajátosság valóban csak az emberi nyelvi képességekhez kapcsolódik-e. Andics Attila kognitív idegkutató, a Neuroetológiai Kutatócsoport Lendület- és ERC-nyertes vezetője és munkatársai ezért húsz ember és húsz házi kedvencként tartott kutya beszédre adott agyi válaszait hasonlították össze.

A vizsgálathoz nem invazív EEG-mérést alkalmaztak. A kutatók a neurális szinkronizáció jelenségét használták fel, amelynek lényege, hogy az agy aktivitása bizonyos mértékig átveszi a hallott ingerek ritmusát. Minél biztosabban ismer fel egy adott ütemet, annál ritmikusabbá válik az agyi válasz.

Folyamatos beszédet hallgattak a résztvevők

A kísérletben az emberek és a kutyák folyamatos, tagolatlan beszédhangsorokat hallgattak. A hangsorokban a mássalhangzók és a magánhangzók váltogatták egymást, szünetek vagy más hangjelzések nélkül.

A kutatók háromféle mintázatot vizsgáltak. Az egyikben a mássalhangzók ismétlődése adta a szavak vázát, a másodikban a magánhangzók ismétlődő mintázatai, a harmadikban pedig a szótagok véletlenszerű sorrendben követték egymást.

A kutatók azt feltételezték, hogy ha egy faj agya előnyben részesíti a mássalhangzókat, akkor könnyebben követi a szavak ritmusát azokban a hangsorokban, amelyekben a mássalhangzók adják a szavak vázát.

„Úgy érveltünk, hogy ha az akusztikailag kevésbé feltűnő hangtípusra, a mássalhangzókra mutatott preferencia kialakulásához egyes, csak emberre jellemző nyelvi képességek kellenek, akkor más fajoknál nem lesz ilyen – még a kutyáknál sem, hiába töltik életük jelentős részét beszéddel körülvéve” – magyarázta Morvai Boglárka biológus, a tanulmány egyik első szerzője.

„Ha viszont az agy beszédre hangolódása nem más, mint egyszerű elvekre épülő mintázattanulás a sokszor hallott beszédből, akkor a kutyaagyban is meg kell jelenni a mássalhangzó-preferencia, annak ellenére is, hogy ilyet eddig még az emberrel sokkal közelebbi rokonságban lévő főemlős fajokban sem találtak” – tette hozzá.

Hasonlóan követik a szavak ritmusát

Az eredmények valóban hasonlóságot mutattak a két faj között. Az EEG-vizsgálatok alapján a kutyák agya az emberekéhez hasonlóan sikeresen vette át a szavak ritmusát a mássalhangzó-mintázatokat tartalmazó hangsorokban.

„Az eredmények hasonlóságokat mutattak a két faj között. Az agy elektromos aktivitásának mérése kimutatta, hogy a mássalhangzó-mintázatos hangsorok esetében a kutyák agya az emberekéhez hasonlóan sikeresen átvette a szavak ritmusát. Ez az első bizonyíték arra, hogy az emberen kívül egy másik faj agyában is megjelenik az úgynevezett mássalhangzó-preferencia” – magyarázta G. Tóth Kinga pszichológus, a tanulmány másik első szerzője.

Az agyi válaszok időbeli lefutása további bizonyítékot szolgáltatott. Az egyes szavak kezdetétől számított körülbelül 400 milliszekundumnál mind az embereknél, mind a kutyáknál megjelent egy kiugrás az agyi elektromos aktivitásban, de csak a mássalhangzó-mintázatos szavak esetében.

Ez az idősáv azért különösen érdekes, mert az agyi válasz ebben az időszakban a folyamatos beszéd szavakra bontásához kapcsolódik.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a menhelyről vagy utcáról mentett, életük első három hónapjában beszédben szegényebb környezetben élő kutyák hasonlóan erős mássalhangzó-preferenciát mutattak, mint a családi kedvencek.

„Az eredmények arra utalnak, hogy a mássalhangzó-preferenciához nincs szükség előre huzalozott, korai fejlődési szakaszhoz kötötten kibontakozó nyelvfeldolgozási mechanizmusokra, hanem ez az agyi preferencia egyszerű mintázattanulás következtében is kialakulhat. Ezt erősíti meg, hogy a kísérletben a menhelyről vagy utcáról mentett, életük első három hónapjában beszédben szegényebb környezetben élő kutyák is hasonlóan erős mássalhangzó-preferenciát mutattak, mint a családi kedvencek” – teszi hozzá G. Tóth Kinga.

Az ember még valamiben jobban teljesített

A kutatás ugyanakkor nem mutatott teljes azonosságot a két faj beszédfeldolgozása között.

Az emberek a magánhangzó-mintázatok által meghatározott szavakat is képesek voltak felismerni, még ha nehezebben is, mint amikor a mássalhangzók adták a szavak vázát. A kutyáknál ez a képesség nem jelent meg.

Más különbséget is találtak a kutatók. A szótagok ritmusa mindkét faj agyi válaszaiban megjelent, a beszédhangok lüktetésére azonban csak az emberi agy állt rá.

Ez arra utal, hogy az emberi agy finomabb felbontásban dolgozza fel a beszédfolyamot. Az emberek számára minden beszédhang külön egységként is megjelenik, míg a kutyák esetében a szótagok jelentik a legkisebb érzékelhető egységet a vizsgált mintázatokban.

A kutatók eredményei alapján a beszéd feldolgozásának hatékonysága nem feltétlenül kizárólag az ember különleges nyelvi képességeinek következménye. A beszéd rendszeres hallgatása önmagában is alakíthatja az agy működését, még egy evolúciósan távoli emlősfaj esetében is.

A kutatásról készült kisfilm EZEN a linken érhető el.

Forrás: MTI