Valós időben azonosít állatokat az ELTE új algoritmusa
- EXO
- 2026. június 23.
Az ELTE kutatóinak közreműködésével fejlesztett új algoritmus valós időben, akár drónokról is képes állategyedeket azonosítani.
A természet megfigyelése az elmúlt években látványosan átalakult: egyre több helyen jelenik meg a mesterséges intelligencia, a dróntechnológia és az automatizált adatfeldolgozás. Most egy olyan fejlesztés született, amely új lehetőségeket nyithat a kutatásban és a természetvédelemben is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) biofizikusai nemzetközi együttműködésben olyan rendszert fejlesztettek, amely valós időben képes azonosítani egyes állatokat, akár drónról is.
A fejlesztés az MTA–ELTE „Lendület” Kollektív Viselkedés Kutatócsoport, a Max-Planck Kutatóintézet és a Stuttgarti Egyetem együttműködésében jött létre. Az elkészült rendszer a RAPID (Real-time Animal Pattern re-Identification on edge Devices) nevet kapta.
Nemcsak látja az állatot, fel is ismeri
Az állatok egyedi azonosítása régóta fontos feladat az ökológiában és a viselkedéskutatásban. Eddig ez sok esetben hosszú terepi megfigyelést és szakértői munkát igényelt, különösen akkor, amikor ugyanazokat az egyedeket kellett hosszabb időn át követni.
A RAPID működésének alapja egyszerűnek tűnik, de technológiailag összetett: az állatok természetes mintázatait használja az azonosításhoz. Ahogyan az emberek ujjlenyomata különböző, úgy a zebrák csíkozása, a zsiráfok foltjai vagy egyes nagymacskák mintázatai is egyediek lehetnek. Az algoritmus ezeket elemzi, majd összeveti egy korábban felépített adatbázissal.
A rendszer különlegessége, hogy nem utólag dolgozza fel az adatokat, hanem azonnal képes döntést hozni.
Drónokon is működhet
A kutatók szerint a RAPID hagyományos számítógépen másodpercenként 40–60 azonosítást is elvégezhet, kisebb, beágyazott rendszereken pedig akár drónról is képes valós időben egyedeket követni.
Külön érdekesség, hogy a működéshez nincs szükség nagy teljesítményű grafikus processzorra, vagyis a rendszer kizárólag CPU-val is használható, miközben megőrzi a korszerű módszerekkel összevethető pontosságot.
Az algoritmus minden felismeréshez megbízhatósági értéket is rendel, ami segíti a kutatókat annak eldöntésében, mennyire tekinthető biztosnak az eredmény.
A természetvédelemben is fontos szerepe lehet
A rendszert több adatbázison és különböző fajokon is kipróbálták, és zebrák, zsiráfok, tigrisek, valamint más mintázott állatok esetében is megbízható eredményeket mutatott.
A fejlesztés jelentősége túlmutat a kutatáson. A valós idejű megfigyelés lehetősége segítheti a populációk pontosabb felmérését, a veszélyeztetett fajok követését és a természetvédelmi döntések megalapozását, ráadásul mindezt úgy, hogy az állatokat nem szükséges közvetlenül megzavarni. A RAPID ráadásul nyílt forráskódú fejlesztésként érhető el, így a nemzetközi kutatóközösség számára is hozzáférhető és továbbfejleszthető.
A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a rendszer a jövőben olyan egyedeket is felismerhessen, amelyek korábban még nem szerepeltek az adatbázisban, illetve még változatosabb körülmények között is megbízhatóan működjön.
Forrás: MTI
- Mi történik az állatokkal a hőség idején? – Így segíthetünk a vadon élő állatoknak a nyári kánikulában
- Ismét különleges madárgyűrűző program indul a Naplás-tónál
- Valóban mindig talpra esik a macska? – Nyári erkélybalesetek és veszélyes tévhitek
- Autóban a macskával – Hogyan előzzük meg a túlmelegedést?
- Újratárgyalhatják a román medvetörvényt, az államfő visszaküldte a parlamentnek
- A macska dagasztása fontos üzenetet hordozhat
2026. augusztus 18.
Egyre közelebb úsznak a delfinek az olasz partokhoz
2026. augusztus 17.
Ne dőlj be az aszálynak: a szúnyogok a nagy melegben is kiválóan szaporodnak
2026. augusztus 16.
Évente akár 170 ezer madár is elpusztulhat áramütés miatt Magyarországon
2026. augusztus 15.