Viharoktól félő kutyák: miért rettegnek a mennydörgéstől, és hogyan segíthetünk nekik?

Megosztás:
A mennydörgés és a villámlás egyes kutyákból komoly félelmet válthat ki. Egy biztonságos otthoni kuckó és a gazdi nyugodt jelenléte sokat segíthet a zivatar átvészelésében

A nyári zivatar számunkra lehet látványos természeti jelenség vagy néhány kellemetlen perc, egyes kutyák számára azonban valódi pánikot jelent.

Már az első távoli dörgésre remegni, lihegni, nyüszíteni vagy járkálni kezdenek, mások elbújnak, gazdájukhoz tapadnak, szélsőséges esetben pedig menekülni próbálnak. Egy pánikba esett kutya akár önmagában is kárt tehet, vagy kiszökhet a kertből és balesetet szenvedhet.

A viharfélelem ezért nem egyszerűen egy rossz szokás vagy „hiszti”, hanem valódi szorongásos reakció lehet. A jó hír, hogy előzetes felkészüléssel, megfelelő környezettel és szükség esetén szakember segítségével sokat javíthatunk kedvencünk helyzetén.

Miért olyan ijesztő a mennydörgés?

A kutyák hallása jóval érzékenyebb a miénknél, ezért a hirtelen, erős hangokat is intenzívebben érzékelhetik. A mennydörgés ráadásul kiszámíthatatlan: az állat nem tudhatja, mikor és honnan érkezik a következő robaj. Ez önmagában is fokozhatja a bizonytalanságot és a félelmet.

A kutya azonban nemcsak a hangokat érzékeli. A vihar számos más változással is jár, például villámlással, erősödő széllel, esővel és a környezeti légköri viszonyok megváltozásával. Egyes állatok már jóval az első dörgés előtt nyugtalanná válhatnak, így előfordulhat, hogy a gazdi számára még szinte semmi sem utal a közelgő zivatarra, a kutya viselkedése azonban már megváltozik.

A félelem kialakulásában a korábbi rossz élmények és az egyedi temperamentum is szerepet játszhat. Ha egy kutya minden vihar alkalmával erős stresszt él át, a következő zivataroknál már korábban és intenzívebben reagálhat.

Nem minden kutya ugyanúgy mutatja ki a félelmét

Az egyik állat egyszerűen bebújik az asztal alá vagy egy másik nyugodt helyre, míg egy másik pánikszerűen fel-alá járkál, remeg vagy a gazdihoz próbál tapadni. A viharfélelem jele lehet a lihegés, erős nyálzás, remegés, nyüszítés, elbújás, étvágytalanság vagy fokozott nyugtalanság is.

Súlyosabb esetben a kutya kaparni kezdheti az ajtót, megpróbálhat kiugrani az ablakon, átmászhat a kerítésen vagy más módon próbálhat menekülni. Ez már nemcsak kellemetlenség, hanem komoly biztonsági kockázat is. Vihar közeledtével ezért a félős kutyát ne hagyjuk egyedül a kertben, és gondoskodjunk arról, hogy biztosan ne tudjon kiszökni.

Alakítsunk ki számára biztonságos menedéket

Sokat segíthet, ha a kutyának van egy olyan helye a lakásban, ahová bármikor visszavonulhat. Ez lehet egy belső szoba, egy asztal alatti kuckó vagy a megszokott szállítóbox, ha azt az állat már eleve biztonságos helynek tekinti. Tegyünk oda fekhelyet, takarót és néhány ismerős tárgyat, amelyek nyugodtabbá tehetik a környezetet.

A függönyök behúzása vagy a redőnyök leengedése csökkentheti a villámlások látványát, miközben egy halk zene, televízió vagy egyenletes háttérzaj részben elfedheti a kinti hangokat. Fontos azonban, hogy ne kényszerítsük a kutyát egy számára idegen helyre. Ha inkább egy megszokott búvóhelyen szeretne maradni, hagyjuk ott.

Meg lehet nyugtatni a félő kutyát?

Régi tévhit, hogy a félős kutya megnyugtatása csak tovább erősíti a félelmet. Ha kedvencünk keresi a közelségünket, nyugodtan mellette maradhatunk, beszélhetünk hozzá csendesen, és megsimogathatjuk, ha ez láthatóan megnyugtatja.

A gazdi viselkedése legyen nyugodt és természetes. Ne büntessük az állatot a félelem miatt, és ne próbáljuk erővel előcsalogatni a rejtekhelyéről. Nem cél, hogy mindenáron „legyőzze” a félelmét a vihar közben. Ilyenkor inkább az a fontos, hogy biztonságban legyen és minél kevesebb további stressz érje.

A séta időzítése kulcsfontosságú

Ha zivatar várható, lehetőség szerint még a vihar érkezése előtt vigyük el a kutyát sétálni. Amikor már közeledik a zivatar, lehetőleg ne induljunk el hosszú sétára, vihar közben pedig csak akkor menjünk ki, ha feltétlenül szükséges.

Még a máskor megbízható kutyát is érdemes pórázon tartani, mert egy közeli villámlás vagy különösen hangos dörgés hirtelen pánikreakciót válthat ki. Ilyenkor az állat akár a gazdi mellől is elszaladhat.

A biztonság kedvéért ellenőrizzük, hogy a mikrochiphez tartozó gazdaadatok naprakészek-e, és hasznos lehet egy azonosítóval vagy telefonszámmal ellátott biléta is. Egy elszökött, pánikba esett kutya esetében ezek sokat számíthatnak.

Segíthet a viharmellény?

Egyes kutyáknál beválhatnak a testre enyhe, egyenletes nyomást gyakorló úgynevezett nyugtató- vagy viharmellények. Nem minden állat reagál azonban egyformán, ezért még nyugodt időben érdemes hozzászoktatni a viselésükhöz, és nem az első komoly vihar idején ráadni a kutyára.

Feromontartalmú párologtatók és más, kifejezetten állatok számára készült nyugtató megoldások is szóba jöhetnek. Erősebb félelem vagy pánik esetén azonban célszerű állatorvossal egyeztetni, mert ilyenkor önmagában egy ilyen eszköz nem biztos, hogy elegendő.

Fokozatos tréninggel is enyhíthető a félelem

Enyhébb esetekben szakember segítségével alkalmazható a fokozatos zajhoz szoktatás, az úgynevezett deszenzitizáció. Ennek során nagyon halk viharfelvételeket játszanak le olyan hangerőn, amely még nem vált ki félelmi reakciót, miközben a kutya valamilyen kellemes élménnyel, például jutalomfalattal vagy játékkal társítja a hangot.

A hangerőt csak nagyon lassan szabad növelni. Ha a kutya már fél, a tréning túl gyorsan haladt, ezért vissza kell lépni egy könnyebb szintre. A cél nem az, hogy az állatot „hozzászoktassuk” a félelemhez, hanem hogy fokozatosan megváltozzon a viharral kapcsolatos érzelmi reakciója.

Súlyos zajfóbia esetén állatorvos vagy megfelelő viselkedésterápiában jártas szakember segítségére lehet szükség. Bizonyos kutyáknál gyógyszeres támogatás is indokolt lehet, ezt azonban mindig állatorvosnak kell meghatároznia. Emberi nyugtatót saját döntésből soha ne adjunk a kutyának.

A vihar elmúlik, de a félelem magától nem mindig

A vihartól való félelem nem engedetlenség, ezért a büntetés nemcsak hatástalan, hanem tovább is ronthatja a helyzetet. A legtöbbet azzal segíthetünk, ha már előre felkészülünk a zivatarokra: biztonságos menedéket biztosítunk, időben elvégezzük a sétát, vihar idején zárt helyen tartjuk az állatot, és nyugodtan mellette maradunk, ha erre igénye van.

Ha azonban a kutya minden vihar alatt súlyos pánikot él át, menekülni próbál, saját magában is kárt tehet, vagy a félelem évről évre erősödik, érdemes szakemberhez fordulni. A megfelelő viselkedésterápiával, környezeti változtatásokkal és szükség esetén állatorvosi kezeléssel sok kutyánál jelentősen mérsékelhető a viharfélelem, így a következő zivatar már nem feltétlenül jelenti ugyanazt a rettegést, mint korábban.

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük