Vészjelzést adtak a kutatók: kritikus helyzetben a hiúz

• EXO
• 2026. június 11.

Hároméves vizsgálat után aggasztó eredmény született: a hiúz állománya a magyar–szlovák térségben a túlélés határára kerülhet.

Egy három éven át tartó vizsgálat eredményei alapján komoly veszélybe kerülhetett az eurázsiai hiúz helyzete a szlovák–magyar határvidéken. A kutatók mindössze két kifejlett példány jelenlétét tudták igazolni a vizsgált térségben, ráadásul kizárólag a szlovák oldalon. Magyarországon a korábbi élőhelyeken ezúttal nem sikerült jelenlétet kimutatni.

A vizsgálatot WWF Magyarország, WWF Szlovákia és partnereik végezték 2023 és 2026 között a Szlovák-karszt Nemzeti Park és az Északi-középhegység térségében. A kutatás során vadkamerákat és genetikai elemzéseket alkalmaztak, hogy pontosabb képet kapjanak a Kárpátok egyik legrejtőzködőbb nagyragadozójának állományáról.

Egyre ritkább vendég

Az eredmények különösen annak fényében figyelemre méltók, hogy míg az Északkeleti-Kárpátok térségében 17 kifejlett hiúzt sikerült azonosítani, addig a szlovák–magyar mintaterületen csak kettőt.

Branislav Tám, a WWF Szlovákia nagyragadozó-kutatója szerint a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a térség hiúzállománya a fennmaradás határára sodródhatott, és természetvédelmi beavatkozások nélkül a faj eltűnése sem zárható ki erről a területről.

A magyarországi adatok sem biztatóak. A Bükki Nemzeti Parkban 2019 óta, az Aggteleki Nemzeti Parkban pedig 2017 óta nem sikerült bizonyítani a hiúz jelenlétét. A legutóbbi hazai észlelés 2025-ből ismert, amikor a Börzsönyben egy idős hím jelenlétére utaló nyomokat rögzítettek.

Sütő Dávid, a WWF Magyarország nagyragadozó-szakértője szerint jelenleg nincs megbízható információ arról, hogy a faj stabil állománnyal lenne jelen Magyarországon.

Nem csak a hiúzról szól a történet

A szakemberek szerint a hiúz helyzetének romlásában az orvvadászat és az élőhelyek feldarabolódása játszhat fontos szerepet. Az utak, vasutak és egyéb fejlesztések megszakíthatják azokat az ökológiai kapcsolatokat, amelyek lehetővé tennék a kis populációk fennmaradását és a genetikai kapcsolat megőrzését.

Martin Duľa, a LECA projekt koordinátora arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyragadozók nem állnak meg az országhatároknál, ezért hosszú távon csak a térségi együttműködés hozhat eredményt.

A természetvédők szerint a hiúzról élő tévhitek sem segítik a faj helyzetét. Bár sokan veszélyes ragadozóként tekintenek rá, a kutatások alapján a haszonállatokban okozott kára csekély, fő táplálékát elsősorban vadon élő patások, köztük őzek és gímszarvasok adják.

A mostani eredmények még nem jelentik azt, hogy a hiúz végleg eltűnt volna Magyarországról, de azt igen, hogy a faj helyzete jelenleg különösen törékenynek tűnik, és hosszú távú fennmaradása további kutatásokat, természetvédelmi lépéseket és nemzetközi együttműködést igényel.

Forrás: greendex.hu