Asztma és macskatartás: új eredmények árnyalják a régóta élő elképzelést
- Kutya-Macska
- 2026. június 11.
Megdőlhet egy régi elképzelés: egy nagyszabású svéd kutatás nem talált kapcsolatot a macskák és az asztma romlása között.
A macskatartással kapcsolatban régóta él egy széles körben ismert félelem: sokan úgy gondolják, hogy az állatok jelenléte automatikusan rontja az asztmás gyermekek állapotát. Egy friss svéd kutatás eredményei azonban arra utalnak, hogy a kép ennél jóval összetettebb lehet.
A vizsgálat szerint a macskával való együttélés önmagában nem járt együtt az asztmás tünetek súlyosbodásával, legalábbis a megfigyelt gyermekcsoportban.
Asztma: gyakori probléma, sok feltételezett kiváltó okkal
Az asztma ma is a gyermekkor egyik leggyakoribb krónikus betegsége. Kialakulásában több tényező is szerepet játszhat: a légszennyezés, a dohányfüst, bizonyos fertőzések, az elhízás vagy a már meglévő allergiás hajlam.
A mindennapi tapasztalatok között gyakran előkerül az állatszőr kérdése is. Sok családban felmerül, hogy a házi kedvenc jelenléte ronthatja a tüneteket, ezért svéd kutatók ezt a feltételezést nagy mintán is megvizsgálták.
Több mint 30 ezer gyermek adatait elemezték
A kutatásban több mint 30 ezer, 4 és 17 év közötti gyermeket és fiatalt követtek nyomon. Mindannyiuknál korábban már diagnosztizáltak asztmát vagy légúti allergiát.
A szakemberek két éven át vizsgálták az állapotuk alakulását, figyelve többek között az orvosi dokumentációkat, a sürgősségi ellátásokat, a gyógyszerfelírásokat és a betegség kontrolláltságát.
A svéd rendszer sajátossága, hogy a macskák regisztrációja hivatalosan nyomon követhető, így a kutatóknak lehetőségük volt összehasonlítani a macskatartó és nem macskatartó háztartásokban élő gyermekek adatait.
Nem mutatkozott érdemi különbség
Az eredmények alapján nem volt jelentős eltérés a két csoport között sem az asztma súlyosságában, sem a tünetek fellángolásának gyakoriságában.
A gyógyszerhasználat alapján közepesen súlyos vagy súlyos asztmát a macskás háztartásokban élő gyermekek 9,6 százalékánál, a nem macskatartó családokban élők 10,1 százalékánál regisztráltak.
Az asztmás rohamok előfordulásában sem találtak számottevő különbséget.
Resthie R. Putri, a tanulmány első szerzője szerint a kutatás alapján rövid távon sem az asztma súlyossága, sem a tüdőfunkció, sem a betegség kontrolláltsága nem különbözött attól függően, hogy élt-e macska a családban.
A kutatók szerint ennek egyik magyarázata lehet, hogy a macskaallergének nemcsak otthon fordulnak elő. Iskolákban, közösségi terekben vagy tömegközlekedési eszközökön is jelen lehetnek.
Ez nem jelenti azt, hogy az allergia nem létezik
A kutatás eredménye fontos, de nem jelenti azt, hogy minden gyermek ugyanúgy reagál az állatokra.
Az allergia és az asztma egyénenként eltérő lehet, ezért ha valakinél egyértelműen összefüggnek a tünetek az állatokkal való érintkezéssel, továbbra is érdemes kezelőorvossal vagy allergológussal egyeztetni.
A mostani eredmény inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy nem érdemes automatikusan a macskákat hibáztatni minden asztmás panaszért. A háttérben gyakran több tényező együtt alakítja a tüneteket.
Forrás: hazipatika.com
- Új lepkefajt fedeztek fel Krétán – XIV. Leó pápáról nevezték el
- A holtfák rejtett lakója: így segíti a természetet az orrszarvúbogár
- Világszinten is egyedülálló természetvédelmi siker Magyarországon
- Hasonlítanak, mégis egészen más az életük – rózsabogár vagy zöld cserebogár?
- A hangulatfény ára: így zavarhatjuk meg akaratlanul az éjszakai élővilágot
- Kóborló barna medve tűnhetett fel Pásztó térségében
2026. június 11.
Vészjelzést adtak a kutatók: kritikus helyzetben a hiúz
2026. június 10.
Anyamedvét és bocsot láttak az Aggteleki Nemzeti Parkban
2026. június 9.