Trópusi halak a Hévízi csatornában

• EXO, Jó hírek
• 2025. december 22.

A Hévízi-csatornából már a Kis-Balatonba is “átszivárognak” a szabadon engedett akváriumi halak utódai.

Ma már trópusi halak is élnek a Hévízi-csatornában, sőt akad olyan faj is, amely az elmúlt évtizedek során alkalmazkodott a hűvösebb vízhez, és megjelent a Kis-Balatonban is. Egy szakember szerint sokat javítana a helyzeten, ha kidolgoznák a megunt akváriumi halak visszaváltási rendszerét – írja az Infostart.

A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet adatai alapján az elmúlt 24 évben 89 új halfaj jelent meg a hazai vizekben, így az idegenhonos fajok és hibridek száma már eléri a 130-at.

A kutatók megállapították, hogy az újonnan feltűnő fajok többsége melegkedvelő, akváriumi díszhal. Ez különösen igaz a Hévízi-csatornára, amelyben 22–25 Celsius-fokos víz folyik, hiszen ide vezetik el a Hévízi-tó fölösleges vizét a Balaton irányába. A csatornában olyan egzotikus fajok élnek, mint a jukatáni fogasponty, a citromsügér, a tűzfejű tarkasügér vagy a ragadozó jaguársügér.

Ezek a halak nagy valószínűséggel szabadon engedett akváriumi példányok, illetve azok utódai. Előfordulhat, hogy a tulajdonos megunta őket, vagy egyszerűen kinőtték az akváriumot. Megölni nem akarta a halakat, visszavinni viszont nem tudta őket.
„Amikor csak lehetőségem van rá, mindig felvetem, hogy sokat javítana a helyzeten egy visszaváltási rendszer kialakítása” – mondta Takács Péter, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főmunkatársa.

Már a Kis-Balatonban is felbukkantak

Ezek az idegenhonos fajok alapvetően meleg vízhez kötődnek, ezért jelenleg még csekély az esélye annak, hogy gyorsan elterjedjenek az ország más vizeiben. Ugyanakkor aggasztó jel, hogy már a csatorna hidegebb, távolabbi szakaszain is időről időre megjelennek.

Ha egy melegkedvelő fajnak elegendő idő áll rendelkezésére, kialakulhat egy olyan állománya, amely jobban tolerálja a hideget, képes áttelelni, eltávolodni az eredeti élőhelytől, és önfenntartó populációt létrehozni. Erre már több ismert példa is van.

Ilyen a szúnyogirtó fogasponty története. Az eredetileg Közép- és Észak-Amerikában honos faj előszeretettel fogyaszt szúnyoglárvákat, ezért a Panama-csatorna építésekor a malária elleni védekezésben vetették be, majd később szinte minden kontinensre betelepítették.

Magyarországra az 1920-as évek elején érkezett, és tudományos megfigyelés céljából a Hévízi-csatornában, ketrecekben tartották. A beszámolók szerint valaki megrongálta ezeket a ketreceket, így a halak kiszabadultak. Kezdetben csak a tó közelében éltek, majd lassan egyre távolabb húzódtak, és ma már a Kis-Balatonban is megtalálhatók. Ehhez azonban közel száz év és majdnem száz generáció kellett – idézte fel Takács Péter.

Fontos megjegyezni, hogy a Hévízi-csatornát télen evezősök, nyáron pedig – bár nem legálisan – fürdőzők is látogatják. A vízben élő kisméretű trópusi halak egyelőre csak „kedvesen csipkedik” az embereket, azonban nemrégiben kígyófejű halak fiatal egyedeit is kimutatták a területen.

A kígyófejű halak többsége kifejezetten agresszív, és komoly veszélyt jelenthet az őshonos halfajokra – hasonlóan az aligátorteknőshöz. Nem véletlen, hogy Magyarországon kereskedelmi forgalomban nem is árusíthatók.