Nemcsak a nyár változik: a költöző madarak vonulását is átalakítja a klímaváltozás

• EXO
• 2026. augusztus 24.

A klímaváltozás már a költöző madarak vonulását is befolyásolja. Egyes fajok korábban indulnak útnak, a gólyák is egyre hamarabb eltűnnek.

A klímaváltozás nemcsak a hőmérsékletet és az időjárási szélsőségeket alakítja át, hanem a költöző madarak életciklusára is egyre nagyobb hatással van. A szakemberek szerint az elmúlt években több fajnál is megváltozott a vonulás időzítése, ami hosszabb távon komoly alkalmazkodási kihívást jelenthet.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) monitoring és kutatási osztályvezetője, Lovászi Péter az MTI-nek arról beszélt, hogy a hosszú távra vonuló madárfajok állománya sok esetben csökken, amiben az is szerepet játszik, hogy egyre kevesebb megfelelő pihenőhely áll rendelkezésükre a több ezer kilométeres út során.

A táplálék változása átírhatja a vonulás időpontját

A szakértő szerint a táplálék mennyisége és elérhetősége az egyik legfontosabb tényező, amely befolyásolja, mikor indulnak útnak a madarak.

A sekély tavak kiszáradása például megnehezíti a partimadarak helyzetét, míg a bogyós növények korábbi érése egyes énekesmadaraknál előrébb hozhatja az őszi vonulás kezdetét. Tavasszal is hasonló problémák jelentkezhetnek: a rovarok egyre korábbi megjelenése miatt előfordulhat, hogy a hagyományos időpontban érkező rovarevő madarak már lekésik a táplálékbőség csúcsát, ami a fiókák felnevelését is nehezebbé teheti.

A gyepek kiszáradása, valamint a korábbi kaszálás és aratás a gólyák táplálékbázisát is jelentősen befolyásolja, így ezek a változások a legismertebb költöző madarainkra is hatással vannak.

Egyre korábban búcsút inthetünk a gólyáknak

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legnagyobb gólyacsapatok már augusztus első napjaiban megfigyelhetők, és Szent István napjára gyakran már alig marad gólya Magyarországon.

Lovászi Péter szerint korábban a madarak kisebb csoportokban gyülekeztek a települések környékén, ezért a vonulásuk fokozatosabban zajlott. Az utóbbi öt-hat évben azonban egyre több kelet-európai gólya keresi fel a hulladéklerakókat, ahol nagy csapatokba verődnek, így a falvakból való eltűnésük is sokkal látványosabb és hirtelenebb lett.

Ez ugyanakkor megnehezíti annak pontos meghatározását is, mikor kezdődik valójában a vonulás.

A gólyák indulását ráadásul nem egyetlen tényező határozza meg. A táplálék mennyisége mellett fontos szerepet játszanak a kedvező szelek, a fiatal madarak megerősödése, valamint a felnőtt egyedek költés utáni regenerációja és vedlése is.

Az idei tavasz is beleszólt a menetrendbe

Az idei év időjárása újabb példát szolgáltatott arra, hogy a természet mennyire érzékenyen reagál a változó körülményekre.

Április első felében a kedvezőtlen időjárás miatt az afrikai vonuló madarak később érkeztek Európába, így a fehér gólyák egy része is a megszokottnál később kezdte meg a költést. Ennek következtében a fiókák is csak nemrég repültek ki, ami várhatóan elnyújtja az idei őszi vonulást.

Bár több madárfajnál is megfigyelhető a korábbi költés vagy a vonulási időpontok eltolódása, a szakemberek szerint nem könnyű pontos képet alkotni. A hazai állományok mozgása gyakran egybeesik az északabbról érkező madarak vonulásával, miközben a gyűrűzés és a jeladós követés egyelőre csak viszonylag kevés egyed útját tudja nyomon követni.

A kutatók szerint azonban egy dolog egyre világosabb: a klímaváltozás már nemcsak az emberek mindennapjait alakítja át, hanem a költöző madarak évszázadok óta ismert vonulási ritmusát is egyre inkább befolyásolja.

Forrás: MTI