Óriáspók a kertben? Ez a szongáriai cselőpók – és nem is olyan ritka
- EXO
- 2026. április 14.
A szongáriai cselőpók hazánk legnagyobb pókja, mégis keveset tudunk róla. Íme, mit érdemes tudni róla és mennyire veszélyes valójában.
Egy pók, amit nehéz nem észrevenni
Ha egyszer szembejön, nehéz nem észrevenni. A szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis) hazánk legnagyobb testű pókfaja, és bár nem ritka, sokan még sosem találkoztak vele közelről. Amikor viszont igen, azt általában nem felejtik el egyhamar.
A teste akár 4 centiméteresre is megnőhet, lábaival együtt pedig a 10 centiméteres méretet is elérheti. Színe többnyire barna vagy szürkés, megjelenése robusztus, erős csáprágói pedig első ránézésre is tekintélyt parancsolnak. Nem csoda, hogy sokan az „orosz tarantula” néven emlegetik.
Magyarországon egyébként nem egyedül van: mellette él a pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa) is, amely valamivel kisebb, jellegzetes narancssárgás térdízületekkel. Mindkét faj a farkaspókfélék (Lycosidae) családjába tartozik, és fontos tudni, hogy védettek, természetvédelmi értékük egyedenként 5000 forint.
Rejtőzködő életmód, villámgyors támadás
A cselőpókok nem hálót szőnek, hanem üregekben élnek, amelyeket a talajba ásnak. Ezek az akár 30–40 centiméter mély járatok szolgálnak búvóhelyül és leshelyül is. Innen figyelik a környezetüket, és amikor zsákmány kerül a közelbe, hirtelen, villámgyors rohammal kapják el.
Nemcsak gyorsak, hanem meglepően mozgékonyak is: futnak, ugranak, és szinte bármikor aktívak lehetnek. Télen viszont visszahúzódnak, elrejtőznek a földben, és csak a melegebb hónapokban jelennek meg újra.
Amikor megindulnak – és akár a lakásba is betérnek
Az év nagy részében alig találkozunk velük, de nyár végén és ősz elején megváltozik a viselkedésük. Ilyenkor a hímek elhagyják a rejtekhelyüket, és útra kelnek párt keresni. Ez az időszak az, amikor gyakrabban bukkanhatnak fel a kertekben, udvarokon, sőt néha a lakásokban is.
A párzás után a történet nem mindig végződik jól a hím számára: a nőstény gyakran elfogyasztja a párját, ami a természetben nem számít ritkaságnak, de ettől még elég nyugtalanító tény.
Mennyire veszélyes valójában?
Bár a megjelenése ijesztő, a szongáriai cselőpók nem jelent életveszélyt az emberre. A marása inkább egy lódarázs csípéséhez hasonlítható, amely fájdalmas lehet, és okozhat émelygést vagy szapora szívverést, de komolyabb következmények ritkán alakulnak ki.
Hazánkban egy másik faj, a mérges dajkapók számít még „problémásabbnak”. Az ő marása erősebb helyi tüneteket, például duzzanatot, bőrpírt vagy zsibbadást okozhat, de vele jóval ritkábban találkozunk, mivel inkább eldugott, természetes élőhelyeken fordul elő.
Ijesztő, de nem ellenség
A szongáriai cselőpók első látásra félelmetes, de valójában nem támad ok nélkül, és fontos szerepet tölt be a természetben, hiszen számos rovarfaj állományát szabályozza.
A legtöbb találkozás inkább meglepetés mindkét fél számára. És bár nem biztos, hogy barátságot kötnél vele, egy dolog biztos: nem az a „rém”, aminek elsőre tűnik.
Forrás: greendex.hu
- Közös ügyünk az állatvédelem: családi nappal formálták a szemléletet Hetvehelyen
- Nevet keresnek az abonyi gólyáknak – bárki szavazhat
- Így segíthetünk a visszatérő fecskéknek
- Meglepő fordulat a pusztán: fészket cseréltek a sasok
- Óriáspók a kertben? Ez a szongáriai cselőpók – és nem is olyan ritka
- Figyelmeztet az MME: így védhetők meg a partifecskék az építési területeken
2026. április 16.
Most te is segíthetsz a hazai ürgék megmentésében
2026. április 15.
Mindenhol szőr? Így kezeld a macskák tavaszi vedlését
2026. április 15.
Nem rossz szokás: ezért eszik a kutya ürüléket
2026. április 15.