Egyre több bütykös ásólúd jelenik meg a Biharugrai-halastavakon
Február végén már 75 bütykös ásólúd tartózkodott a Biharugrai-halastavakon, a Körös-Maros Nemzeti Park egyik legfontosabb vizes élőhelyén.
Egyre több bütykös ásólúd jelenik meg a térségben
Szokatlanul nagy számban figyeltek meg bütykös ásóludakat a Biharugrai-halastavakon, amely a Körös-Maros Nemzeti Park legnagyobb kiterjedésű vizes élőhelye.
A természetvédelmi szakemberek beszámolója szerint február végén már 75 példány tartózkodott a tavakon, ami jól mutatja, hogy a faj egyre gyakrabban jelenik meg ezen a területen.
Az elmúlt évek adatai alapján a madár fokozatosan vált gyakoribb vendéggé a térségben.
Egykor ritka vendég volt Magyarországon
A bütykös ásólúd a récefélék családjába tartozik. Természetes élőhelyei elsősorban Európa északnyugati tengerpartjai, valamint Kelet-Európa nagyobb vizes területei, például a Duna-delta és a Fekete-tenger északi partvidéke.
Magyarországon egészen a 1970-es évekig csak ritka kóborlóként jelent meg a madárvonulások idején, és télen is csupán elvétve lehetett látni.
Az első hazai költést 1996-ban jegyezték fel, azóta pedig egyre több pontján az országnak telepedtek meg fészkelő párok. Ma már 15–40 pár költ Magyarországon, így a faj gyakorlatilag egész évben megfigyelhető.
A Körös-Maros Nemzeti Park területén eddig mindössze egy sikeres költést dokumentáltak: 2018-ban a Dévaványai-Ecsegi pusztákon, ahol egy pár nyolc fiókát nevelt fel.
A vizes élőhelyek madara
A bütykös ásólúd elsősorban tavak, szikes vizek, halastavak és ülepítő tavak környékén érzi jól magát. Érdekessége, hogy fészkét gyakran borz- vagy rókakotorékban alakítja ki.
A tojásrakás már február végén elkezdődhet, bár a leggyakoribb időszak április és május. A fészekalj általában 3–12 tojásból áll, amelyeken kizárólag a tojó kotlik.
A kikelő fiókák már az első naptól önállóan táplálkoznak, és a sekély vizekben keresnek élelmet.
A faj étrendje meglehetősen változatos. Csigák, kagylók, férgek, apró rákok, valamint vízi és vízparti növények is szerepelnek a táplálékában. A madarak gyakran a víz felszínén úszva vagy a sekély, iszapos részeken kutatva keresik az élelmet.
Látványosan nőtt az egyedszám
A Biharugrai-halastavakon korábban egészen kis számban jelent meg ez a faj. 2010 előtt általában csak 1–5 példányt lehetett megfigyelni.
Az ezt követő években azonban lassú, de folyamatos növekedés kezdődött. Előbb 20–30 példány, majd 2018-ban már 50 madár is feltűnt a területen.
A legnagyobb eddig feljegyzett egyedszám 2025. április 20-án volt, amikor 79 bütykös ásóludat számoltak össze a tavaknál.
A tavalyi nyár különösen érdekes volt: akkor egyetlen példány sem tartózkodott a területen. Az őszi átvonuló madarak csak november elején érkeztek meg, és december végéig maradtak.
Idén február közepén bukkantak fel újra, amikor egyszerre 37 madarat figyeltek meg. Számuk a hónap során folyamatosan nőtt, és február végére már 75 példány tartózkodott a Biharugrai-halastavakon.
Forrás: magyarallatvedelem.hu
- Mi történik az állatokkal a hőség idején? – Így segíthetünk a vadon élő állatoknak a nyári kánikulában
- Ismét különleges madárgyűrűző program indul a Naplás-tónál
- Valóban mindig talpra esik a macska? – Nyári erkélybalesetek és veszélyes tévhitek
- Hőség a lakásban – Hogyan segítsünk a cicának átvészelni a forró nyári napokat?
- Autóban a macskával – Hogyan előzzük meg a túlmelegedést?
- Szép, de veszélyes – Mérgező nyári növények, amelyek különösen veszélyesek a macskákra
2026. augusztus 18.
Egyre közelebb úsznak a delfinek az olasz partokhoz
2026. augusztus 17.
Ne dőlj be az aszálynak: a szúnyogok a nagy melegben is kiválóan szaporodnak
2026. augusztus 16.
Évente akár 170 ezer madár is elpusztulhat áramütés miatt Magyarországon
2026. augusztus 15.