Egy különleges ürge változtathatja meg az orvoslást
Stroke, szívinfarktus és súlyos agysérülések kezelésében is segíthet az északi-sarki ürge különleges túlélési mechanizmusának kutatása.
Az északi-sarki ürge az év jelentős részét hibernációban tölti, miközben testhőmérséklete olyan alacsonyra csökken, amit más emlősök nem lennének képesek károsodás nélkül túlélni. Az állat tavasszal mégis sértetlenül ébred fel, különleges alkalmazkodóképessége pedig a kutatók szerint új lehetőségeket nyithat az emberi gyógyászatban.
A világ egyik legkülönlegesebb emlőseként számon tartott állat testhőmérséklete a téli hibernáció során fagypont alá süllyed. A tudósok azt vizsgálják, hogy az ürge szervezetének működése miként segíthetné a jövőben a stroke, a szívinfarktus vagy a súlyos agysérülések kezelését, és hogyan lehetne értékes időt nyerni az életmentő beavatkozások előtt.
Szinte megfagy, mégsem károsodik a szervezete
Az északi-sarki ürge Kanada, Alaszka és Szibéria hideg vidékein él, és évente akár nyolc hónapot is hibernációban tölthet. Ez idő alatt testhőmérséklete olyan értékekre csökken, amelyeket más emlősök nem képesek elviselni.
Az állat agya ilyenkor 0 Celsius-fokosra hűlhet, hasüregének hőmérséklete mínusz 2 Celsius-fokra, végtagjaié pedig akár mínusz 3 Celsius-fokra is csökkenhet. Légzése és szívverése drasztikusan lelassul, ezért első pillantásra akár úgy is tűnhet, mintha elpusztult volna.
A szervezet azonban továbbra is működik. Az anyagcsere rendkívüli mértékben lelassul, az energiafelhasználás minimálisra csökken, az állat pedig hosszú hónapokon keresztül képes túlélni a szélsőséges körülményeket maradandó károsodás nélkül.
Éppen ez a képesség keltette fel a kutatók érdeklődését. Súlyos egészségügyi vészhelyzetek, például szívinfarktus, stroke vagy traumás agysérülés esetén ugyanis minden perc számít. Ha a szervek oxigénellátása romlik, rövid idő alatt visszafordíthatatlan sejtkárosodás következhet be.
Az orvoslásban már jelenleg is alkalmaznak bizonyos esetekben célzott testhűtést. Az alacsonyabb testhőmérséklet lassítja az anyagcserét és csökkentheti a sejtek oxigénigényét, az emberi szervezet azonban természetes módon igyekszik megakadályozni a lehűlést, például reszketéssel és fokozott hőtermeléssel.
Az ürgék szervezetében egészen más folyamat zajlik. Anyagcseréjük olyan mértékben lelassul, hogy testük természetes módon hűl le, miközben nem próbálja aktívan ellensúlyozni a hideget.
Ha sikerülne pontosan megérteni és biztonságosan reprodukálni ezt a biológiai mechanizmust, a kutatók mesterségesen is előidézhetnének egy hibernációhoz hasonló állapotot az emberi szervezetben. Ez több időt biztosíthatna az életmentő beavatkozások elvégzésére, mivel a lelassított anyagcsere csökkentené a szövetek oxigénigényét és késleltethetné a sejtkárosodást.
Egy ismert molekula segíthet megfejteni a hibernáció titkát
A kutatók figyelmének középpontjába került az adenozin, amely természetes módon az emberi szervezetben is jelen van. A molekula többek között szerepet játszik az álmosság kialakulásában, a koffein pedig éppen az adenozin hatását gátolja.
Állatkísérletek során az adenozinhoz hasonló vegyületekkel sikerült hibernációszerű állapotot előidézni nemcsak ürgéknél, hanem olyan állatoknál is, amelyek természetes körülmények között nem hibernálódnak.
Az eljárás embereknél egyelőre nem alkalmazható. A jelenlegi módszerek túl nagy kockázattal és súlyos mellékhatások lehetőségével járnak, ezért további kutatásokra van szükség annak megállapításához, hogyan lehetne biztonságosan előidézni hasonló állapotot.
Az északi-sarki ürge azonban más szempontból is értékes információkat adhat az orvostudománynak. Szövetei meglepően ellenállók az oxigénhiány okozta károsodással szemben, miközben az állat hónapokon át képes megőrizni izomtömegét mozgás nélkül, elnyomni az éhségérzetet és megvédeni sejtjeit a károsodástól.
Ezeknek a folyamatoknak a pontosabb megértése a jövőben az izomsorvadás és az elhízás kezelésében, valamint a szervátültetések során is hasznosítható lehet. A kutatások még korai szakaszban járnak, de az északi-sarki ürge különleges alkalmazkodóképességének vizsgálata több területen is új lehetőségeket nyithat az emberi gyógyászatban.
Forrás: hazipatika.com
- Számos tévhit kíséri Szent István ünnepét
- A kutyák kéznyalogatása többet árul el, mint gondolnád
- Kerti medence és háziállatok: ihat belőle a kutya, és miért lehet veszélyes a fürdés?
- Anyagi segítséget kaphatnak a vadállatok mentésével foglalkozó civil szervezetek
- Egyre közelebb úsznak a delfinek az olasz partokhoz
- A Mol chipolvasókkal támogatja az augusztus 20-án elkóborolt kutyák hazakerülését
2026. augusztus 26.
Tigrisetetés, planetárium és tűzzsonglőrök – jön az Állatkertek Éjszakája
2026. augusztus 26.
Méhbarát kert késő nyáron? Ezeket a növényeket érdemes ültetni
2026. augusztus 25.
Fülgyulladás kutyáknál nyáron – Miért gyakoribb fürdés után?
2026. augusztus 25.
Elszökött a kutya vagy a macska – Mit tegyünk az első 24 órában?
2026. augusztus 24.