Kihaltnak hitték ezt a veszélyes állatot, ma már nálunk él belőle a legtöbb Európában
- EXO
- 2025. július 18.
Évtizedekig kihaltnak hitték az aranysakált, amely ismét egyre jobban terjed hazánkban is. Az Agrártudományi Egyetem friss számokat közölt arról, mekkora populáció élhet Magyarországon – adta hírül a Dívány.hu.
A toportyán vagy nádi farkas néven is ismert veszélyes ragadozót a magyar Vöröskönyv szerzői 1989-ben kihaltnak tekintették, mivel az utolsó ismert és hivatalosan bejelentett egyedet még 1942-ben lőtték le. A sakálok azonban gyorsan visszatértek az országba. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) kutatói a kilencvenes évek elejétől folyamatosan figyelemmel kísérik a faj rohamos térhódítását, a napjainkban is monitorozzák létszámukat.
A medve és a farkas mellett az aranysakálok is megjelentek hazánk erdeiben, az előzőekkel ellentétben azonban igencsak stabilan sikerült is megvetniük a mancsaikat. Az aranysakál elterjedési területének bővülése a délnyugati régióban, a Dráva feletti területen kezdődött. A magyarországi állományok nagyon gyors növekedést mutattak a MATE vizsgálatai szerint, és időközben megjelentek az ország északkeleti és északnyugati részén is az újabb állományok. Kimondhatjuk tehát: az aranysakál sikeresen meghódította az egész országot, kivéve a legészakibb és északnyugati csücsökben lévő területeket.
A monitorozás során kiderült, hogy a faj átlagos, éves növekedési üteme 40 százalékos.
Az aranysakál populáció terjeszkedési üteme csak az utóbbi évek során csökkent, ebből arra következtetnek az állományt vizsgáló szakemberek, hogy a hazai populációjuk hamarosan stabilizálódik, a létszámuk elérte a maximumot. A kezdeti betelepedéstől erre mindössze két-három évtizedre volt szükség.
Egyre többen látnak lakott területen is aranysakálokat
„A különböző aranysakálok állomány-növekedése összefügg az antropogén táplálékforrások rendelkezésre állásával, a mezőgazdasági intenzitással, a hulladékgazdálkodással, és főleg az éghajlat változásával. Az organikus hulladék létfontosságú táplálkozásuk szempontjából, valamint a földhasználat és az éghajlat változásai is kedvezően befolyásolták elterjedésüket” – összegzi honlapján az elterjedés okát a MATE.
2021-ben több mint 12 ezer állatot lőttek ki a vadászok. Feltételezve, hogy a vadászat révén az állatok létszámának csak egyötödét veszik ki, az egyetem szakemberei szerint a magyarországi aranysakál populáció elérheti a 60 ezer egyedet is. Napjainkban tehát Magyarország lehet az az ország, ahol Európában a legnépesebb aranysakál populáció található.
Veszélyesek-e az aranysakálok?
Amint azt az Az Én Kutyám magazin lakossági észlelések alapján megírta, egyre többen vélnek aranysakált felfedezni a főváros környékén is. A lap által megkérdezett szakemberek szerint az aranysakálok jelenléte ugyan valószínű az emberek közvetlen környezetében is a településhatárok kitolódása miatt, az emberekre nem jelentenek veszélyt.
Forrás: Dívány.hu
- Hosszú és kimerítő utat tettek meg Magyarországra az első gólyák
- Vizsgálaton a kutyaszalámik: biztonságosak a bolti termékek
- Megvennék a plüsshöz bújó kismajmot – etikai vita robbant ki Punch körül
- Farkasok nyomában: sikeres téli nagyragadozó-felmérés
- Nem mindennapi állat született egy angliai állatkertben
- Már 3300 fészek várja a gólyákat az E.ON hálózatán
2026. március 7.
Mekkora a világ leghosszabb kígyója?
2026. március 7.
Különös reakciókat vált ki a macskákból a zárt ajtó
2026. március 7.
Miért ébreszt hajnalban a macskád?
2026. március 6.
85 millió éves ragadozó maradványait találták meg a Bakonyban
2026. március 6.