A méhek és lepkék is áldozatul eshetnek a kémiai szúnyoggyérítésnek

• EXO
• 2026. augusztus 3.

A HUN-REN kutatása szerint a kémiai szúnyoggyérítés nemcsak a szúnyogokat, hanem a méheket, lepkéket és más beporzó rovarokat is érinti.

A Magyarországon alkalmazott földi kémiai szúnyoggyérítés nemcsak a csípőszúnyogokat, hanem számos hasznos repülő rovart is érinthet. A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának kutatói terepi vizsgálattal igazolták, hogy a kezelések a beporzó rovarok állományát is számottevően csökkenthetik, ezért szerintük érdemes újragondolni a jelenlegi védekezési gyakorlatot.

Első hazai terepi vizsgálat készült a témában

A kutatók először végeztek Magyarországon kontrollált terepi vizsgálatot annak felmérésére, hogy a földi kémiai szúnyoggyérítés milyen hatással van a szúnyogokon kívül más repülő rovarokra.

Az eredmények szerint a kezelések rövid távon átlagosan mintegy 45 százalékkal csökkentették a szúnyogok számát, ugyanakkor jelentős visszaesést okoztak a nem célzott rovarcsoportok egyedszámában is, köztük a beporzó fajoknál.

A méhek, lepkék és zengőlegyek sem maradtak érintetlenek

A vizsgálat a földi ULV (ultra low volume) technológiára terjedt ki. Ennél az eljárásnál rendkívül apró cseppek formájában juttatják ki a deltametrin hatóanyagú rovarirtó szert, amelyet általában napnyugta után vagy hajnalban permeteznek ki.

A kutatók Malaise-csapdák segítségével gyűjtöttek adatokat, és azt tapasztalták, hogy a szúnyogok mellett a kisebb és közepes méretű repülő rovarok száma is jelentősen visszaesett. Az érintett csoportok között méhek, lepkék és zengőlegyek is szerepeltek, amelyek fontos szerepet töltenek be a növények beporzásában.

Az inváziós szúnyogokra is hatott a kezelés

A kutatás egyik célja annak vizsgálata volt, hogy az inváziós fajok, például az ázsiai tigrisszúnyog és a koreai szúnyog mennyire érzékenyek a jelenleg alkalmazott földi kezelésekre.

Korábban úgy vélték, hogy ezek a fajok nappali aktivitásuk és rejtettebb életmódjuk miatt kevésbé érintettek lehetnek. A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az inváziós és az őshonos szúnyogfajok egyedszáma hasonló mértékben csökkent a kezelések után.

A kutatók ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a védekezés eredményessége helyszínenként jelentősen eltérhet, amit többek között a szélviszonyok és az adott terület kiinduló szúnyogállománya is befolyásol.

Új szemléletre lehet szükség

Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója szerint a jelenlegi ULV-alapú gyérítés komoly ökológiai kihívást jelent, mert bár csökkenti a szúnyogok számát, közben a hasznos repülőrovar-közösségeket is hasonló mértékben károsíthatja.

A szakemberek ezért úgy vélik, a jövőben nagyobb hangsúlyt kellene kapnia az integrált szúnyoggyérítésnek, amelyben fontos szerepet kapna a biológiai védekezés, valamint a szúnyogok tenyészőhelyeinek felszámolása, nem kizárólag a kémiai beavatkozás.

A kutatók hangsúlyozták, hogy a vizsgálat célja nem állásfoglalás volt, hanem olyan objektív tudományos eredmények bemutatása, amelyek segíthetik a jövőbeni szakmai döntések meghozatalát és a hatékonyabb, környezetkímélőbb védekezési stratégiák kidolgozását.

Forrás: MTI