A kiszáradó élőhelyek a nagy godák vonulását is veszélyeztetik
- EXO
- 2026. június 29.
A nagy godák országos számlálása szerint csökkent az állomány, miközben a kiszáradó vizes élőhelyek egyre nagyobb kihívást jelentenek.
Kevesebb nagy godát figyeltek meg az idei tavaszi országos szinkronfelmérés során, mint az elmúlt években. A szakemberek szerint a háttérben elsősorban a tartós vízhiány áll, amely egyre több sekély vizű élőhelyet tesz alkalmatlanná a vonuló madarak számára.
A vízhiány egyre nagyobb kihívás
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Vízimadár-védelmi Szakosztálya 2022 óta minden tavasszal országos szinkronfelmérést szervez a nagy godák vonulásának nyomon követésére. Az idei felmérést március 27. és 30. között végezték el, amikor 76 önkéntes 252 helyszínen összesen 20 100 nagy godát számolt össze.
Ez az eredmény ugyan jelentős állományt jelez, mégis elmarad az elmúlt évek adataitól. Csak a 2022-es, történelmi aszály idején mértek ennél alacsonyabb értéket.
A szakemberek szerint hiába hozott reményt a téli hóborítás. Tavasszal ismét egyértelművé vált, hogy a lehullott csapadék nem tudta érdemben mérsékelni az évek óta halmozódó vízhiányt.
Egyre kevesebb a megfelelő pihenőhely
A nagy godák vonulásuk során elsősorban sekély vizű élőhelyeket, elárasztott réteket és lecsapolt halastavakat keresnek fel, ahol biztonságosan pihenhetnek és táplálkozhatnak.
Csakhogy ezekből az élőhelyekből egyre kevesebb marad. Sok terület már a tavaszi vonulás idején kiszáradt, ezért a madarak számára különösen felértékelődtek azok a helyek, ahol tudatos vízvisszatartással vagy vízpótlással sikerül megfelelő vízszintet biztosítani.
A szakemberek szerint ezek a területek ma már nemcsak a nagy godák, hanem számos más partimadár fennmaradása szempontjából is kulcsfontosságúak.
Az Alföld továbbra is a legfontosabb állomás
A felmérés alapján a legnagyobb csapatokat idén is az Alföld vizes élőhelyein figyelték meg.
A legtöbb madarat a Darvasi-halastavakon számolták össze, ahol 3600 példány tartózkodott. Jelentős állományt észleltek még a balmazújvárosi Nagy-sziken, a Begécsi-halastavakon, a gátéri Fehér-tónál, a Hortobágyi-halastavakon, valamint Andaháza térségében is.
Minden felmérés fontos
Az idei számlálásban kevesebb önkéntes és kevesebb felmért terület vett részt, mint az előző években. Ennek oka azonban nem az érdeklődés csökkenése volt, hanem az, hogy számos korábban alkalmas élőhely már teljesen kiszáradt, így ott nem volt értelme felmérést végezni.
Az MME ugyanakkor kiemelte, hogy minden önkéntes munkája nagy segítséget jelent a hazai vízimadár-állományok nyomon követésében. Az összegyűjtött adatok nemcsak a nagy godák helyzetéről adnak képet, hanem arról is, milyen állapotban vannak Magyarország vizes élőhelyei, és hol lenne a legnagyobb szükség a vízvisszatartásra és az élőhelyek megőrzésére.
Forrás: mme.hu
- Mi történik az állatokkal a hőség idején? – Így segíthetünk a vadon élő állatoknak a nyári kánikulában
- Ismét különleges madárgyűrűző program indul a Naplás-tónál
- Valóban mindig talpra esik a macska? – Nyári erkélybalesetek és veszélyes tévhitek
- Autóban a macskával – Hogyan előzzük meg a túlmelegedést?
- Újratárgyalhatják a román medvetörvényt, az államfő visszaküldte a parlamentnek
- A macska dagasztása fontos üzenetet hordozhat
2026. augusztus 18.
Egyre közelebb úsznak a delfinek az olasz partokhoz
2026. augusztus 17.
Ne dőlj be az aszálynak: a szúnyogok a nagy melegben is kiválóan szaporodnak
2026. augusztus 16.
Évente akár 170 ezer madár is elpusztulhat áramütés miatt Magyarországon
2026. augusztus 15.
Autóban a macskával – Hogyan előzzük meg a túlmelegedést?
2026. augusztus 14.