A Hortobágytól Kazahsztánig
A Hortobágyról telepítenek vissza Przewalski-vadlovakat Kazahsztánba, az Altin Dala rezervátumba június folyamán - jelentették be a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Fővárosi Állat- és Növénykert közös sajtótájékoztatóján.
Az állatkertben megrendezett sajtóeseményen Csobán Péter, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) Pentezug Projekt szakértője kiemelte, hogy a Przewalski-vadló a kihalt állatok listáját gyarapította volna, ha nincsenek az állatkertek és a tenyészprogramok.
Felidézte, hogy az eurázsiai vadló ázsiai alfaja egészen a 19. század végéig élt Belső-Ázsiában, viszont az emberi hatások, a háziállatok konkurenciája, a természetes élőhely megváltozása és a vadászat miatt teljesen eltűnt.
A most visszatelepített példányok csoportja 1997 óta háborítatlanul él a hortobágyi Pentezug 3000 hektáros területén, ahol a számukat napjainkig megtízszerezték
– mutatott rá a szakértő.
Csobán Péter hangsúlyozta, hogy a vadló azért is fontos, mert olyan egészséges ökoszisztémát, élőhelyet, környezetet hoz létre, amely más fajok túlélését, fennmaradását is elősegíti.
Az állatok, amelyeket az állatkerti fajkoordinátor kiválasztott, magas genetikai értékkel rendelkező fiatal kancák, melyek a kazahsztáni állománynak először a létrejöttét, utána pedig a hosszú távú fennmaradását hivatottak biztosítani – fogalmazott.
Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója arról beszélt, hogy
a visszatelepítési folyamat részeként befogott lovak karanténba kerülnek és különféle szűrővizsgálatokat végeznek rajtuk.
Ezt követően a Cseh Légierő egyik szállítógépével viszik az állatokat Kazahsztánba, ahol egy 8-12 órás földi transzporttal érkeznek meg majd a leendő élőhelyükre.
A Przewalski-vadló az egyetlen fennmaradt ősi, háziasítatlan vadló faj, ami nevét felfedezőjéről, az orosz Ázsia-kutató Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkijról kapta, magyarul nevezik ázsiai vadlónak is. Utolsó vadon élő állományai Mongóliában éltek, de végül onnan is eltűntek az 1960-as években.
A fajt az állatkerti állományok tervszerű szaporítása mentette meg a kipusztulástól. A vadonba, egykori élőhelyeikre való visszatelepítésük az 1990-es években kezdődött meg.
- Böjtöléstől mulatságig: a húsvéti ünnepkör története
- Közös ügyünk az állatvédelem: családi nappal formálták a szemléletet Hetvehelyen
- Nevet keresnek az abonyi gólyáknak – bárki szavazhat
- Így segíthetünk a visszatérő fecskéknek
- Figyelmeztet az MME: így védhetők meg a partifecskék az építési területeken
- Meglepő fordulat a pusztán: fészket cseréltek a sasok
2026. április 13.
Korszerű macskaház épült az Ágica Menedékben
2026. április 13.
Így segíthetünk a visszatérő fecskéknek
2026. április 13.
Játékosan tanulják meg: így segíti az új kiadvány a felelős állattartást
2026. április 12.
Egy kidőlt fa is életeket ment – ezért fontos a holtfa az erdőben
2026. április 12.
Csikkekkel védekeznek? A cinegék különös viselkedésének magyarázata
2026. április 12.