Új lepkefajt fedeztek fel Krétán – XIV. Leó pápáról nevezték el
Különleges színű új lepkefajt írtak le kutatók Görögországban, a Pyralis papaleonei nevet kapta XIV. Leó pápa tiszteletére.
Különleges felfedezésről számoltak be európai kutatók: egy új lepkefajt azonosítottak Görögországban, amely a Pyralis papaleonei nevet kapta. Az elnevezés a latin „Papa Leone”, vagyis Leó pápa névre utal, és a kutatók szerint egyszerre utal a faj feltűnő megjelenésére és a természetvédelem fontosságára.
Az új fajt a Tiroli Állami Múzeum, a Finn Természettudományi Múzeum és a Bajor Állami Zoológiai Gyűjtemény kutatói írták le, miután Kréta nyugati részén, a Fehér-hegységben (Lefka Ori) azonosították az egyedeket.
Az eredményeket 2026. április 28-án publikálták a Nota Lepidopterologica tudományos folyóiratban.
A felfedezés egy fontos dologra is emlékeztet: még Európában is kerülnek elő korábban ismeretlen fajok, olyan élőlények, amelyek évtizedekig észrevétlenek maradhattak.
Lila szárnyak és sok nyitott kérdés
Az új faj körülbelül két centiméteres szárnyfesztávolságú, így a csoportján belül közepes méretűnek számít.
Legfeltűnőbb ismertetőjegye a lilás árnyalatú elülső szárny, amelyet narancsos-arany folt és erőteljes fehér sávok egészítenek ki. Az eddigi megfigyelések alapján a lepkéket mesterséges fényforrások közelében észlelték, aktivitásuk pedig főként júniusra tehető.
Az életmódjáról egyelőre keveset tudni.
A kutatók a fajt klasszikus morfológiai bélyegek – például a szárnymintázat, a színeződés és az ivarszervek felépítése – mellett genetikai vizsgálatokkal is összehasonlították rokon fajokkal. Az elemzések alapján körülbelül 6 százalékos genetikai eltérést mutatott a legközelebbi rokonához képest, ami egyértelműen önálló fajként támasztotta alá a besorolását.
Nem véletlenek ezek a nevek
A lepkék és molyok elnevezése mögött gyakran megjelenik valamilyen történet: utalhatnak külső jegyekre, földrajzi eredetre vagy akár személyekre is.
A Pyralis nemzetségben ennek külön hagyománya van. Már 1775-ben Michael Denis és Ignaz Schiffermüller osztrák természettudósok a csoport első faját Pyralis regalis, vagyis „királyi” néven írták le. Később olyan elnevezések is megjelentek, mint a Pyralis princeps vagy a Pyralis cardinalis, amelyek szintén a fajok különleges megjelenésére utaltak.
Valamennyi faj a Pyraloidea szupercsaládba tartozik, amely világszerte nagyjából 16 ezer ismert fajt foglal magában, ezzel a mikrolepkék egyik legnagyobb csoportjának számít.
Több mint tudományos névadás
A kutatás vezetője, Peter Huemer, a Tiroli Állami Múzeum korábbi természettudományi gyűjteményvezetője szerint a faj elnevezése túlmutat a tudományos formalitásokon.
A kutatók szerint az élőlények elnevezése kulturális jelentéssel is bír. Az Ószövetségben Ádám egyik első feladata az állatok elnevezése volt, ezért a taxonómiát sokan az emberiség egyik legrégebbi tudományos törekvésének tartják.
A mostani névadás egyfajta szimbolikus üzenetként is értelmezhető: a természet megismerése és megőrzése közös felelősségünk.
A fajok jelentős részét még mindig nem ismerjük
A kutatás arra is felhívja a figyelmet, hogy a Föld élővilágának jelentős része továbbra sincs tudományosan feltárva.
Peter Huemer így fogalmazott:
„Globális biodiverzitási válsággal nézünk szembe, mégis a világ fajainak csak töredéke dokumentált tudományosan. A biodiverzitás hatékony megőrzéséhez először a fajokat kell felismerni, leírni és elnevezni.”
A szakemberek szerint évente körülbelül 700 új lepkefajt írnak le világszerte, elsősorban a trópusi térségekben. Ugyanakkor az alapkutatás Európában sem tekinthető lezártnak: az Alpokban az elmúlt évtizedekben mintegy 200 korábban ismeretlen fajt azonosítottak.
Forrás: Pensoft Publishers
- Különleges leletet találtak a Tiszában, egy ősi állat koponyája került elő
- Fontos változás a kutyasétáltatásban: kivételt kaptak a segítő kutyák
- Kevesebb a természetes fény – Mit jelent ez a lakásban tartott madaraknak?
- Kevesebb stressz, több mozgás: ilyen változásokat hozhat egy háziállat az életünkbe
- Beköltözött egy egér a házba – Veszélyes lehet a macskára?
- A klímaváltozás miatt változó ivararányok gyorsíthatják egyes állatok kihalását
2026. szeptember 16.
Mi az a brumáció? – Tényleg „téli álmot” alszanak a hüllők?
2026. szeptember 16.
Eltűnnek a pihenőhelyek, veszélybe kerülnek a vonuló madarak
2026. szeptember 15.
Megérkezett Memphis párja, máris egymásra talált a két csíkos szkunk
2026. szeptember 15.
A klímaváltozás miatt változó ivararányok gyorsíthatják egyes állatok kihalását
2026. szeptember 14.
Sün költözött a kertedbe? Ezt adhatsz neki, és ezt semmiképp
2026. szeptember 14.