Új élővilág-térképezési program indul

• Gondozoo, Jó hírek
• 2026. február 3.

Egy megyényi természet sorsa múlik azon, mit tudunk róla – és most bárki beszállhat a rejtett értékek feltérképezésébe.

Magyarország 2030-ra uniós vállalás szerint területének 30 százalékát kellene védelem alá helyezze, ám jelenleg ettől még messze vagyunk. A hiányzó, nagyobb „megyényi” terület kijelöléséhez nem új térképek rajzolása, hanem sokkal több és pontosabb adat szükséges arról, hol élnek az értékes fajok. Ebben játszanak egyre nagyobb szerepet a közösségi tudományos programok, amelyekbe ma már bárki bekapcsolódhat, akár egy telefonos megfigyeléssel is. Ráadásul nem kell a nyárra várni: a téli és kora tavaszi adatgyűjtés is kulcsfontosságú.

Jelenleg mintegy 2,5 millió fajt ismerünk a Földön, de teljes számuk ennek a többszöröse is lehet. A leírt fajok száma folyamatosan emelkedik, az új fajok felfedezésében pedig hazai kutatók is részt vesznek. A fajok leírása után azonban életmódjuk – beleértve ebbe elterjedésüket is – sok esetben homályban marad, mert egyszerűen nincs elég kutató, aki foglalkozni tud velük.

Egy megyényi új védett terület kerestetik – de hol vannak az értékes fajok?

A fajok elterjedésének ismerete kiemelkedően fontos mind tudományos, mind természetvédelmi szempontból. Egy terület fajgazdagságának mértéke több, egymást nem kizáró okra is visszavezethető – például a produktivitásra, a klíma hosszú távú stabilitására, az egyediségre vagy a földrajzi akadályokra –, nincs egyértelmű „képlet”.

A természetvédelmi területek kijelöléséhez és a természetvédelmi tervezéshez viszont alapvető fontosságú, hogy hol milyen fajok fordulnak elő. Jelenleg a Föld szárazföldjeinek nagyjából 16,5%-a, tengereinek 10%-a élvez védelmet, míg Magyarországon a védett területek aránya nagyjából 22%. A 2030-ig vállalt 30% eléréséhez országunk területének további 8%-át – vagyis egy nagyobb megyényi területet – szükséges védelem alá helyezni. Emellett az EU természet-helyreállítási rendelete alapján Magyarország több vállalást is tett a biodiverzitás növelése érdekében.

Madárszámlálástól a kullancsfigyelésig: már most is civil hálózat gyűjti az adatokat

A fenti kérdések tisztázásához rengeteg adatra van szükség. Korábban ezeket leginkább kutatók, muzeológusok, nemzeti parki szakemberek és képzett amatőrök gyűjtötték, az adatokat pedig cikkekben közölték, vagy saját adatbázisban tárolták.

Bizonyos feladatok azonban túl nagyok voltak a szakemberek számára, ezért az elmúlt évtizedekben megindult az önkéntesek részvételére alapozott adatgyűjtés. Ilyen projekt például az MME Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM), amely a gyakori madárfajok állományainak hosszú távú követését segíti. Az önkéntesek más módon is hozzájárulhatnak: vadkamerás felvételek átnézésével, hód-előfordulások térképezésével, vagy akár a kullancsok és szúnyogok terjedésének megértésével.

Egy telefonos megfigyelésből is lehet tudományos adat

Az élővilág térképezésében sokszor segítenek az eseti megfigyeléseket gyűjtő online platformok, amelyekhez többnyire telefonos applikáció is társul. Ezek alkalmasak nem strukturált adatgyűjtésre: nem protokoll szerint dolgozunk, egyszerűen rögzítjük a látott vagy hallott élőlényeket.

A megfigyelések mögött többféle motiváció állhat: eltárolni egy érdekes találkozást, később meghatározni egy ismeretlen fajt, vagy akár szervezett formában feltérképezni egy régió biodiverzitását. Vannak globális és lokális lefedettségű platformok, illetve olyanok is, amelyek egy-egy élőlénycsoportra szakosodnak.

iNaturalist: híd az amatőr megfigyelők és a kutatók között

A biodiverzitással kapcsolatos közösségi tudományos adatgyűjtésben az egyik legelterjedtebb platform az iNaturalist. A felületre bármilyen élőlény előfordulási adata feltölthető, az adatfeltöltést pedig fotó és helyszín alapján határozási javaslatok segítik. A megfigyeléseket más felhasználók validálhatják – szakmailag ellenőrizhetik és jóváhagyhatják –, ami növeli az adatok megbízhatóságát, és a tanulást is támogatja.

A platformon projektek is létrehozhatók, amelyekkel a nem strukturált adatgyűjtés egy cél szerint strukturálttá tehető. A letölthető adatok tudományos felhasználásra is alkalmasak, jellemzően elterjedési és földrajzi változatossággal kapcsolatos kutatásokban.

Fehér foltok Magyarországon: ezért indult az Élő Magyarország program

Bár a közösségi platformokra feltöltött adatok száma gyorsan nő, az eloszlásuk nem egyenletes: több adat érkezik nappal, látványosabb és nagyobb élőlényekről, és jellemzően települések környékéről, illetve népszerű, gyakran hegyvidéki védett területekről. A kettő közötti, félreesőbb térségekről sokszor kevesebb adat érkezik – pedig itt lehet az a „megyényi” terület (vagy annak jó része), amelyet védelemben kellene részesíteni.

Emiatt jött létre az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program, amelynek célja Magyarország biodiverzitás szempontjából adathiányos területeinek feltérképezése. Jelentkezés a projekt honlapján lehetséges: előzetes egyeztetés után a felmérők egy koordinátát kapnak, amelyre évente minimum háromszor kilátogatva adatokat töltenek fel iNaturalistre. A program első évében, 2025-ben mintegy 30 fő vett részt, és sok, korábban alig dokumentált területen új megfigyelések születtek.

2026: új felmérések, új kihívások

2026-ban folytatódik a program, a felmérők tavasszal kezdhetik a terepbejárásokat; várhatóan tavaszi, nyári és őszi bejárás lesz a feladat.

Emellett egy új felmérés is indul a télen virágzó növények megfigyelésére, mivel a klímaváltozás miatt egyre több élőlény változtatja meg az éves aktivitását. A Téltemető Növényvadászat idén január 20. és március 20. között várja a virágzó növények megfigyeléseit iNaturalisten.

Az idei évben továbbá szeretnének csatlakozni a City Nature Challenge nemzetközi kezdeményezéshez is, amely 2026-ban április 24–27. között lesz. A tervek szerint Budapesten és Debrecenben több helyszínen lesznek kitelepülések és szakértők bevonásával vezetett terepi megfigyelések, amelyek bárki számára nyitottak.

A részletekért és dátumokért érdemes felkeresni az Élő Magyarország – Országos Élővilág-térképezési Program honlapját, valamint Facebook- és Instagram-oldalát.

Forrás: masfelfok.hu – Szerző: Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa