Tényleg gyorsabban dönt egy varjú, mint az ember?

• EXO
• 2026. november 6.

Két varjú átlagosan 235 milliszekundum alatt döntött egy pszichológiai tesztben. A kutatók az agyi aktivitást is megfigyelték.

Két varjú egy olyan pszichológiai tesztben vett részt, amelyet korábban embereken és majmokon is alkalmaztak. A madarak átlagosan mindössze 235 milliszekundum alatt hozták meg döntésüket, ami a korábbi vizsgálatokban mért emberi és főemlős eredményeknél is gyorsabbnak bizonyult. A kutatók az agyi aktivitást is megfigyelték, így azt is vizsgálhatták, mi történik a döntés pillanata előtt.

Mozgó pontokból kellett felismerniük a helyes irányt

A varjúfélék képességeiről már korábban is számos meglepő eredmény született. Az új-kaledóniai varjak például összetett eszközöket készítenek, és akár több lépéssel előre is megtervezhetik egy feladat megoldását. A nyugati bozótosszajkóknál az epizodikus emlékezethez hasonló képességet figyeltek meg, a hollók viselkedése pedig arra utal, hogy képesek figyelembe venni más egyedek tudását és szándékait.

Philipp Schmidbauer és Andreas Nieder, a Tübingeni Egyetem neurobiológusai arra voltak kíváncsiak, hogyan dolgozzák fel a varjak a vizuális információkat, amikor bizonytalan helyzetben kell döntést hozniuk. A kutatás eredményeit a Science folyóiratban közölték.

A kísérletben két felnőtt hím varjú vett részt. A madarak előtt egy érintőképernyőn apró pontok jelentek meg. Ezek egy része véletlenszerűen mozgott, egy bizonyos hányaduk azonban azonos irányba, balra vagy jobbra haladt. A varjaknak azt kellett felismerniük, melyik irányú mozgás dominál, majd a képernyő megfelelő oldalán lévő célpont megcsípésével jelezniük a választ.

A helyes döntést lisztkukac jutalom követte. A madaraknak nem kellett időre teljesíteniük a feladatot: a kutatók azt akarták megfigyelni, mikor alakul ki bennük a döntés, nem pedig azt, hogyan reagálnak egy mesterséges határidőre. Az adatgyűjtés előtt mindkét állat több mint száz gyakorlófeladatot végzett el.

235 milliszekundum alatt született meg a döntés

A varjak átlagosan körülbelül 235 milliszekundum alatt jelezték a választásukat. Ez nagyjából kétszer olyan gyors teljesítmény, mint amilyet korábbi, hasonló felépítésű vizsgálatokban embereknél és majmoknál mértek.

Az összehasonlítás azonban némi pontosítást igényel. A kutatás nem azt bizonyítja, hogy a varjak általában kétszer gyorsabban gondolkodnak az embernél. Egy meghatározott képességet vizsgáltak: azt, milyen gyorsan tudják a madarak a látott mozgásmintázat alapján felismerni a domináns irányt és dönteni. Ráadásul az emberek és a majmok nem ugyanabban a kísérletben versenyeztek a varjakkal, az eredményeket korábbi vizsgálatok adataival vetették össze.

A gyorsaság mellett a pontosság is fontos volt. A kutatók a pontok mozgását úgy változtatták, hogy a feladat hol könnyebb, hol nehezebb legyen. Amikor sok pont haladt azonos irányba, egyszerűbb volt felismerni a domináns mozgást. Máskor viszont a rendezett mintázat szinte elveszett a véletlenszerűen cikázó pontok között.

A nehezebb feladatoknál romlott ugyan a pontosság, de a varjak ekkor is a rendelkezésükre álló vizuális információ alapján próbáltak dönteni. Ez arra utal, hogy nem egyszerű találgatás vagy automatikus válaszadás történt: a madaraknak a zavaró jelek közül kellett kiszűrniük a lényeges információt.

A kutatók az agyi aktivitást is megfigyelték

Felmerült a kérdés, hogy a rendkívül gyors válaszok mögött nem csupán kivételes reflex áll-e. A kutatók ezért az agyi folyamatokat is vizsgálták. Elektródákat helyeztek el a varjak agyának egy meghatározott területén, az úgynevezett nidopallium caudolaterale, röviden NCL régióban. A beavatkozás utáni felépülést követően a madarak ismét elvégezték a tesztet, miközben összesen 248 idegsejt aktivitását követték nyomon.

A döntéshez kapcsolódó agyi jelek már körülbelül 70 milliszekundummal a pontok megjelenése után kimutathatók voltak. Ez jóval megelőzte azt a pillanatot, amikor a madár a csőrével ténylegesen megadta a választ.

Az idegsejtek aktivitásának változása azt jelezte, hogy az agy folyamatosan feldolgozta a látott információkat, és ezek alapján fokozatosan alakult ki a döntés. A gyors válasz mögött tehát mérhető idegi folyamat állt, nem pusztán egy ingerre adott azonnali reflex.

Kisebb agy, más felépítés, összetett működés

A vizsgálat egyik különösen érdekes tanulsága, hogy a varjak mindezt az emlősökétől alapvetően eltérő felépítésű aggyal érték el. Az emlősök magasabb szintű információfeldolgozásában fontos szerepet játszik a réteges szerkezetű agykéreg. A madarak agya nem ugyanezt a szerveződést követi, mégis képes összetett információfeldolgozásra.

A varjú agya jóval kisebb az emberénél, ez azonban önmagában nem árul el sokat a képességeiről. A madarak idegsejtjei kisebbek és sűrűbben helyezkednek el, így viszonylag kis térben is sok neuron fér el. Az idegi jeleknek rövidebb távolságokat kell megtenniük, ami szintén hozzájárulhat a hatékony információfeldolgozáshoz.

Andreas Nieder korábbi megállapítása szerint egy azonos tömegű főemlősagyhoz képest a varjú agya akár kétszer annyi neuront is tartalmazhat. Ez jelentős feldolgozókapacitást biztosíthat egy viszonylag kis méretű idegrendszerben.

Miért lehet előny a gyors döntés?

A kutatók szerint a gyors vizuális döntéshozatalnak evolúciós előnyei is lehetnek. Repülés közben a madaraknak folyamatosan figyelniük kell a környezetüket, ki kell kerülniük az akadályokat, és követniük kell a körülöttük mozgó állatokat. Egy váratlan helyzetben akár néhány pillanat alatt kell megfelelően reagálniuk.

A táplálékszerzés során is fontos lehet a gyors és pontos látási információfeldolgozás. A csőrrel végzett mozdulatokat ugyanis össze kell hangolniuk azzal, amit a környezetükben látnak.

Ez azonban egyelőre lehetséges evolúciós magyarázat, nem bizonyított következtetés. A vizsgálatból az sem derül ki, hogy a hasonlóan gyors döntéshozatal más madárfajokra is jellemző-e, vagy a varjúfélék sajátosságáról van szó.

Okosabbak lennének a varjak az embernél?

A látványos eredmények ellenére a kutatás alapján nem lehet kijelenteni, hogy a varjak intelligensebbek lennének az embereknél. Az intelligencia több különböző képességből áll, például a memóriából, a tanulásból, a problémamegoldásból, a tervezésből és a kommunikációból. Egyetlen vizuális teszt ezeknek csak egy szűk területét vizsgálja.

A következtetéseknél azt is figyelembe kell venni, hogy a kísérlet mindössze két madár részvételével zajlott. Ez nagyon kis minta, ezért nem lehet biztosan tudni, hogy más varjak is hasonló teljesítményre lennének képesek.

A tanulmány valódi jelentősége abban rejlik, hogy az evolúció egymástól jelentősen eltérő agyi felépítéseken keresztül is létrehozhat hatékony döntéshozatali rendszereket. A madarak és az emlősök idegrendszere más szerveződésű, mégis hasonlóan összetett működésre lehet képes. A varjak teljesítménye így nem az emberi intelligencia mércéjét írja át, de arra emlékeztet, hogy az állati elme képességeit érdemes jóval nyitottabban vizsgálni.

Forrás: egeszsegkalauz.hu