Ritkán készül fotó erről a különleges hegyvidéki madárról

• EXO
• 2026. január 30.

A vízirigó hazánk egyik legritkább madara, amely hegyi patakokhoz kötődik, és a víz alatt is táplálékot keres. Ritka találkozás a természetben.

📸 Lencsevégre kapták egyik ritka hegyvidéki madarunkat

Magyarország madárfaunájának egyik legkülönlegesebb életmódot folytató faja a vízirigó. Ez a ritka énekesmadár kizárólag kristálytiszta vizű hegyi patakokhoz kötődik, és hazai fészkelőállománya mindössze 1–5 párra tehető.

A vízirigó (Cinclus cinclus) a verébalakúak rendjébe, a vízirigófélék családjába tartozik. Európa nagy részén, Kis- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában, az Atlasz-hegységben is honos.

💧 Madár, amely a víz alatt is jár

A vízirigó évente kétszer költ, és egészen egyedülálló módon szerzi meg táplálékát:
➡️ úszik,
➡️ a víz alá bukik,
➡️ sőt, a patak medrének alján gyalogol.

Hazánkban eddig a Bükkben, a Zempléni-hegységben, az Aggteleki-karszton, az Alpokalján és a Keszthelyi-hegységben figyelték meg. Természetes élőhelyén ritkán bukkan fel, ezért különösen nagy szerencse, amikor megmutatja magát – például egy jósvafői kirándulás alkalmával, a Tengerszem tónál.

🐤 Megjelenése és különleges adottságai

• 📏 Testhossza: 17–20 cm
• 🪶 Tollazata: sötétbarna, fehér torokkal és mellel
• 🐾 Erős lábak, lekerekített szárnyak
• 🔊 Rövid, éles hívóhang

A röpképes madarak üreges csontjaival szemben a vízirigó tömör csontozattal rendelkezik. Erre azért van szüksége, mert főként vízi gerinctelenekkel – bolharákokkal, kérész- és szitakötőlárvákkal, csigákkal – táplálkozik, amelyeket gyakran a víz alatt szerez meg. A nagyobb testsúly segít abban, hogy a patak sodrása ne ragadja el.

🪺 Fészkelés és életciklus

A vízirigó április és július között költ, általában egyszer, ritkábban kétszer.
Fészke:

• 🟢 gömb alakú,
• 🌿 fűszálakból, gyökerekből, levelekből és mohából készül,
• 🚪 csőszerű bejáraton át közelíthető meg.

Elhelyezése különösen izgalmas: gyökerek közé, sziklarepedésekbe, hidak alá vagy akár vízesések mögé is kerülhet. Gyakran éveken át ugyanazt a fészket használja.

A 3–6 tojáson csak a tojó kotlik, de a fiókák etetésében már a hím is részt vesz.
A fiókák 20–24 napos korukban válnak röpképessé.

🌿 Védelemre szoruló hegyi ritkaság

A vízirigó fészkelőterületét nyáron a patakok vízszintcsökkenése, télen pedig a befagyás miatt hagyja el. Ilyenkor általában csak néhány kilométert tesz meg, hosszabb vándorutakra nem képes.

A faj fennmaradásához elengedhetetlen:

✔️ a hegyi patakok vízminőségének védelme,
✔️ a vízmennyiség megőrzése,
✔️ a zavartalan költés biztosítása.

A vízirigó fokozottan védett Magyarországon, természetvédelmi értéke 500 000 forint.
Az IUCN vörös listáján „legkevésbé aggasztó” besorolású, de hazai állománya miatt kiemelt figyelmet érdemel.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu