Rekordutat tett meg egy magyar gyűrűs gólya

• EXO, Jó hírek
• 2026. március 10.

Sokakat foglalkoztat, mi történik a költöző madarainkkal a hosszú téli hónapok alatt: merre repülnek, és milyen távolságokat tesznek meg. A Madárgyűrűzési Központba idén télen is több tízezer megkerülési adat érkezett, amikből képet lehet alkotni. Ezek többsége hazai visszafogásból származik, a legérdekesebb értesítések azonban rendszerint külföldről érkeznek – írja az Agrotrend a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületre (MME) hivatkozva.

Az MME által működtetett központba ezen a télen 474 jelölt madárhoz kapcsolódóan 686 külföldi megkerülési adat futott be. Ezek jelentős része színes gyűrűs madarak megfigyelése, amelyeket távcsővel vagy teleszkóppal viszonylag könnyen azonosítani lehet.

A vadon élő madarakat világszerte madárgyűrűzők ezrei jelölik meg, és a szakemberek a gyűrűzött példányok megkerülési adatai alapján állítják össze a madárvonulás összetett térképét. Európa minden országában működik madárgyűrűzési központ, ahol ezek az információk összegyűlnek és egységes rendszerbe kerülnek. Magyarországon a madárgyűrűzés több mint egy évszázados múltra tekint vissza: 1908-ban indult, az 1970-es évek közepétől pedig az MME szervezi.

Érdekességek

A téli időszakban 33 hazai gyűrűs madárfaj külföldi megkerülési adata érkezett a központba. A legtöbb bejelentés színes gyűrűs dankasirályokról, szerecsensirályokról, bütykös hattyúkról és nyári ludakról szólt. A legtávolabbi megkerülések fehér gólyákhoz és szerecsensirályokhoz kapcsolódtak.

Ezen a télen a legtöbb megfigyelés egy hazai jelölésű dankasirályhoz kapcsolódott. A madarat 2025. március 9-én, második éves korában gyűrűzték a gyáli szeméttelepen, majd augusztus közepétől kezdve összesen 39 alkalommal figyelték meg Lengyelországban, a Balti-tenger partvidékén. Míg első életévében nagy távolságokra kóborolt, a mostani tél során végig a tengerpart közelében tartózkodott.

Három magyar gyűrűs fehér gólyát Ománban figyeltek meg. Ezeket 2025-ben jelölték Rimócon, Kiscsőszön és Marcaltőn. Kettőt egy szeméttelepen láttak, a harmadik példányt elpusztultan találták meg. Egy másik, 2024-ben Bácsbokodon, fiókakorában gyűrűzött fehér gólyát Tanzániában, a Serengeti Nemzeti Parkban fényképeztek le.

Ez a madár a gyűrűzési helyétől 5575 kilométerre került meg, így ezen a télen ez számít a legtávolabb észlelt magyar gyűrűs madárnak.

Mauritániából, az Atlanti-óceán partjáról egy színes gyűrűs szerecsensirály megfigyeléséről érkezett jelzés. A madarat 2025-ben, fiókakorában jelölték Székesfehérváron, a sóstói sirályszigeten, majd a kirepülése után júliusban Alsó-Szászországban is látták. Az afrikai megkerülési hely és a gyűrűzés helye közötti távolság 4420 kilométer, ezzel jelenleg ez a legtávolabb megkerült hazai gyűrűs szerecsensirály a magyar madárgyűrűzési adatbankban.

Az elmúlt hónapokban több afrikai megkerülési adat is érkezett a központba. Magyar gyűrűs madarakat Tunéziában, Algériában, Egyiptomban és Líbiában is megfigyeltek vagy befogtak. A bejelentések között dankasirály, kanalasgém, nagy kárókatona, vörös vércse és seregély is szerepel, ami jól mutatja, hogy a hazai költőállomány számos faja Észak-Afrika különböző területein tölti a téli időszakot.

A telelés, valamint az oda- és visszavezető vonulás komoly megpróbáltatás a vándormadarak számára. Az út során sok példány elpusztul, így nem minden madár tér vissza a költőterületekre. A sikeresen visszaérkező egyedek azonban hamar fészkelőhelyet és párt választanak, majd újabb kihívás elé néznek: felnevelik utódaikat, a következő generáció utazóit.

Forrás: agrotrend.hu/MME