Rengeteg a hamisított állatvideó a neten

• EXO
• 2025. december 2.
• 3

A mesterséges intelligenciával gyártott, hamis állatvideók megtévesztik az embereket és a természetvédelmet is veszélyeztetik – hívta fel a figyelmet a National Geographics.

Az senkinek sem újdonság, hogy ma az emberek mennyire eltávolodtak a természettől. Ez azzal is együtt jár, hogy hiába készülnek egyre jobb természetfilmek, az ember egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy egy vadállat viselkedése milyen is valójában. Ez a legfőbb oka annak, hogy a mesterséges intelligenciával készített állatos videók egyáltalán teret nyerhettek.

Sokszor azonban még olyan embereket is képesek ezek megtéveszteni (mivel kimondottan e céllal születtek), akik nem egészen amatőrök az
élővilág terén. A Córdobai Egyetem kutatói nemrégiben azt vizsgálták meg, az emberi butaság gyarapításán túl miféle hatásuk van még ezeknek a csaló videóknak. A kutatásról a Conservation Biology folyóiratban számoltak be.

Ma már bármilyen hiperrealisztikus videó elkészíthető mesterséges intelligencia segítségével, és bár elmondhatatlanul erkölcstelen és káros az is, ha ezt politikai célokra használják fel, sajnos az állatvilágot se kíméli a módszer. Amikor az emberek igen jelentős része nem tud, nem akar elolvasni egy SMS-nél hosszabb szöveget, és az információszerzés fő útját a videók – lehetőleg néhány másodpercesek – jelentik, nem csoda, hogy itt kapott hangsúlyt a hamisítás is.

Az emberek – annak ellenére, hogy valóban elszakadtunk a természettől – mégis vágynak annak látványára. Lehetőleg minél cukibb legyen (még véletlenül se a véres valóság), és az se baj, ha vicces egy ilyen „videó”.

Általánosságban jellemző, hogy gyakran emberi környezetbe helyezik az állatokat, valamiféle vicces helyzetbe – kerti trambulinon ugráló vadállatok, vagy épp a halloweeni, ijesztgetős kerti díszekkel konfrontálódó vadak, esetleg az embert vagy másik állatot megmentő állatok szerepelnek rajtuk.

Gyakran e videókat úgy készítik el, mintha biztonsági kamera felvétele volna, láthatunk az egyik sarkában egy dátumnak és időpontnak látszó számlálót. A videókban az állatok, bár ránézésre nehéz lenne megkülönböztetni őket a valódiaktól, természetellenesen viselkednek, olyat tesznek, amit egy állat még véletlenül se tenne meg. Emberi tulajdonságokat, érzelmeket vetítenek beléjük a készíttetők, ilyenekkel pedig a vadállat nem rendelkezik.

Miként is lehet kiszúrni, hogy egy ilyen videó hamisítvány?

Ha valaki alaposan ismeri a kérdéses fajt, az könnyen észreveszi az ellentmondásos viselkedést. Ez azonban keveseknek adatik meg, vannak
azonban általánosan követhető szabályok.

Ha egy videó túlzottan cukinak tűnik, mindig kezdjünk kételkedni. Érdemes az olyan részleteket figyelni, hogy milyen az állat és annak árnyéka közti viszony, az MI ezt gyakran elrontja. Kérdezzük meg magunktól: mi oka lehetne egy állatnak arra, hogy például egy számára idegen, ellenséges környezetbe bemenjen? Megfelelnek-e a látottak a fizikai törvényeknek?

Ahol biztonsági kamera jellegű a felvétel, figyeljük meg a dátum és az óra számait: ezek valóságnak megfelelőek, vagy csak formailag
hasonlítanak a dátumra, órára? Gyakran elmosódnak, vagy éppenséggel átalakulnak mozgás közben a részletek. Ugyanez a háttérrel, környezettel is előfordulhat.

Persze a hibákat lehetne még sorolni, mert rengeteg van, és ha egyszer valaki igazán tudatosan áll neki ezek keresésének, bizonyosan észre fog venni még többet!

Ezért nagyon káros

A kutatók összegyűjtötték, miféle káros hatásuk van ezeknek a videóknak. Még jobban eltávolítják az embereket a valódi természettől, átformálják a viselkedésünket a biológiai sokféleséggel kapcsolatban. Ha a videón ember-állat konfliktus szerepel, akkor ezzel ezeket a valóságban is felerősítik (ha azt látjuk, hogy egy leopárd beugrik egy kertbe egy kisgyereket megtámadni, akkor ezzel a valódi – nem így viselkedő – leopárdok iránti ellenszenvet növelik). A csaló videók terjedésével egyre kisebb és kisebb az esélye annak, hogy a valódi élőlényeket valós élethelyzetben bemutató felvételek eljussanak a közönségükhöz.

A mesterséges intelligencia bármiféle állati vagy környezeti tulajdonságot képes átalakítani, ez pedig ahhoz vezet, hogy a természettől eltávolodott emberek úgy hiszik, a valóságban is olyan módon viselkedik egy állat, ahogy a videókon látszik. Ha egy kisgyerek, aki különösen fogékony az állatos videókra, megnézi a csaló videókat, maga is csalódások sorozatát fogja átélni, hogy a valóságban a látott állatok még véletlenül se úgy viselkednek, ahogy a mesterséges intelligencia előadta. Ezzel könnyen elérhető, hogy a még nyitott lelkű kisember véglegesen elforduljon a természettől…

A másik problémát az jelenti, hogy az e videókon „edződő” gyerekek könnyedén gondolhatják azt, hogy vadállatot házi kedvencként tartani okos dolog, és esetleg kikövetelik a – sajnos már nem is olyan elérhetetlen – állatot a szüleiktől. Persze hamarosan kiderül, hogy az adott állat nem olyan kezes és szelíd, így könnyen előfordulhat, hogy emiatt aztán rövid úton megszabadulnak tőle…

A kutatók azt javasolják, hogy a gyerekekkel már egészen kis korban meg kell ismertetni, például iskolai tanórákon, hogy mi a megbízható forrás az állatok vagy a természet kapcsán, mi az őshonos és mi az egzotikus állatfaj. Emellett tanítani kellene azt is, miként válhat valaki képessé arra, hogy a csaló mesterséges intelligencia által készített videókat a valós videóktól megkülönböztesse.

Forrás: National Geographics/Tom de Frop/Landy-Gyebnár Mónika