Rekordméretű rétisasfészket találtak a Bükki Nemzeti Park szakemberei
Rekordméretű rétisasfészket találtak a Tisza-ártérben: az akár 5 méter magas építmény megközelítése sem volt biztonságos.
A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Dél-Borsodi Tájegységében már április első hetében megkezdődött a rétisasfiókák gyűrűzése, amely egészen május közepéig tartott. A munka egyik legfontosabb célja annak felmérése, hogy milyen sikerrel költöttek az állatok az adott szezonban.
Az ellenőrzések során a szakemberek drón segítségével figyelik meg a fészkeket, majd ahol a fiókák fejlettsége és a körülmények ezt lehetővé teszik, sor kerül a gyűrűzésre is. A madarak ilyenkor alumínium jelölést kapnak, amelynek kódja megfelelő távolságból, távcsővel is leolvasható. Ez hosszú távon segít jobban megérteni a rétisasok mozgását, vándorlási szokásait és területhasználatát.
Az idei szezonban a tájegységben összesen kilenc fióka kapott gyűrűt, és a legtöbb fészekben két fióka nevelkedett.
Nemcsak a madár nagy, a fészke is az
A rétisas hazánk legnagyobb költő ragadozó madara, amely rendszerint idős, nagy termetű fákat választ fészkelőhelynek. Ezekre általában 25–30 méteres magasságban építi fel fészkét, vastag ágakból.
Egy átlagos rétisasfészek önmagában sem kicsi: átmérője és magassága gyakran eléri az 1,5 métert, ráadásul a madarak évről évre újabb ágakat hordanak rá. Így a fészek folyamatosan növekszik, és akár hosszú évtizedeken át használatban maradhat.
A szakirodalom eddig nagyjából 3 méter magas fészkeket említett kiemelkedő méretűként.

forrás: Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Fotó: Bereczky Attila
Egy fészek, ami még a szakembereket is meglepte
Az idei gyűrűzési szezonban azonban a Tisza-ártér egyik ellenőrzött fészke minden korábbi várakozást felülírt.
A mérések szerint a fészek a legszélesebb pontján meghaladta a 2 méteres átmérőt, magassága pedig elérhette a 4,5–5 métert is.
Ez azért különösen figyelemre méltó, mert az európai szakirodalom az ilyen méretet inkább elméleti felső határként említi. Ekkora tömeg esetén ugyanis már maga a tartó fa is komoly terhelésnek van kitéve.
A szakemberek végül úgy döntöttek, hogy ebben a fészekben nem végzik el a gyűrűzést. Bár a fiókák elérhetők lettek volna, a megközelítés túl nagy kockázatot jelentett volna, és fennállt annak az esélye is, hogy a fészek megsérül vagy leszakad.
A döntés mögött egyszerű szempont állt: a madarak és az élőhely biztonsága fontosabb volt, mint az adatgyűjtés.
Forrás: bnpi.hu
- Világszinten is egyedülálló természetvédelmi siker Magyarországon
- Új lepkefajt fedeztek fel Krétán – XIV. Leó pápáról nevezték el
- A holtfák rejtett lakója: így segíti a természetet az orrszarvúbogár
- Hasonlítanak, mégis egészen más az életük – rózsabogár vagy zöld cserebogár?
- Kóborló barna medve tűnhetett fel Pásztó térségében
- Rekordméretű rétisasfészket találtak a Bükki Nemzeti Park szakemberei
2026. június 11.
Vészjelzést adtak a kutatók: kritikus helyzetben a hiúz
2026. június 10.
Anyamedvét és bocsot láttak az Aggteleki Nemzeti Parkban
2026. június 9.