Mítoszirtók – pajorból nem lesz lótücsök

Megosztás:
Nyitókép: Lenner Ádám (Tiszatáj Környezet- és Természetvédelmi Közalapítvány, tájgazdálkodási és természetvédelmi menedzser). A nyitóképbe illesztett rajz: Edmund Reitter, Public domain, Wikimedia Commons

Habár a legtöbb ember tudja, hogy ezek az interneten keringő állítások valótlanok, mégis sokan esnek a téves információk csapdájába.

A közösségi médiában, különösen a kertészkedéssel foglalkozó Facebook-csoportokban rendszeresen felbukkan egy-egy fotó egy hatalmas, akár hüvelykujjnyi méretű pajorról. A posztoló ilyenkor rendszerint csak ennyit kérdez:
„Tudja valaki, mi ez a lény a kertemben?”

Sokan azonnal rávágják, hogy cserebogár-lárva, mások már helyesen orrszarvú- vagy szarvasbogarat emlegetnek – de akadnak, akik meg vannak győződve róla, hogy a rettegett lótücsök lárvája látható a képen.

Amikor a Google félrevezet

A baj ott kezdődik, hogy az interneten rengeteg téves fotó és félreértelmezett információ kering. Egyes képek azt a hamis benyomást keltik, mintha az ártalmatlan, korhadékban élő orrszarvúbogár-lárva idővel valahogy lótücsökké alakulna. Pedig ez biológiai képtelenség – olyasmi, mintha azt állítanánk, hogy a cinege fiókájából egyszer csak denevér lesz.

Még népszerű online magazinok is erősítik ezt a tévhitet, így nem csoda, hogy sokan elhiszik. A keresőprogramok sem hibásak: ők csak az interneten fellelhető – sokszor ellenőrizetlen – adatokból dolgoznak.

A tudatlanság ára: veszélyben a védett bogarak

Sajnos ma is sokan osztályozzák az állatokat „hasznos” és „káros” kategóriákba, kizárólag emberi szempontok alapján. Emiatt gyakran esnek áldozatul védett bogarak lárvái – például az orrszarvúbogár pajorjai –, mert a kertészek téves információk alapján kártevőnek hiszik őket.

Így történhet meg, hogy az ásó alá kerül egy védett faj ártalmatlan lárvája, miközben az igazi „bajkeverő”, a lótücsök, zavartalanul él tovább a föld alatt.

De akkor miből lesz a lótücsök?

A lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa) fejlődése teljesen más, mint a bogaraké. A sáskákhoz, szöcskékhez és tücskökhöz hasonlóan úgynevezett közvetlen fejlődéssel válik felnőtté. A fiatal egyedek – a nimfák – gyakorlatilag apró másai a kifejlett rovarnak.

Kezdetben halvány, fehéres-kékes színűek és meglepően jól ugranak, de ahogy fejlődnek, elveszítik ezt a képességüket, és barnás színű, föld alatti életmódot folytató rovarokká válnak. Hat vedlés után lesznek ivarérettek, ekkor alakulnak ki szárnyaik és szaporítószerveik is.

A bogarak – például az orrszarvúbogár – ezzel szemben teljes átalakuláson mennek keresztül: a jól ismert „pete → lárva (pajor) → báb → kifejlett rovar” fejlődési szakaszokon. Ezért a pajor sosem válik tücsökké – a kettő teljesen különböző rovarrendbe tartozik.

A világ egyik legsokoldalúbb rovara

Kevesen tudják, hogy a lótücsök valójában lenyűgözően alkalmazkodó élőlény. Képes a föld alatt ásni, a felszínen futni, sőt még repülni is. Erős, ásólábakká módosult elülső végtagjai igazi „természetes szerszámok”, amelyekkel pillanatok alatt képes járatokat vájni.

Eredetileg nedves élőhelyek, tavak és mocsarak közelében élt, de az öntözött kertek, puha talajú gyepek is ideális környezetet jelentenek számára. Ha vízbe esik, kígyózó mozdulatokkal úszik ki a partra, és nem jön zavarba a légkörben sem – a hímek a párzási időszakban gyakran repülnek is.

És ha mindez nem lenne elég, zenélni is tudnak: a hímek mély ciripelése a mezei tücsök trilláira emlékeztet, de annál sokkal zengőbb és folyamatosabb.

Bár Magyarországon konyhakerti kártevőként tartják számon, más országokban már ritkaságnak számít. Az Egyesült Királyságban például természetvédelmi oltalom alatt áll, hogy ez a különleges, több tehetséggel megáldott rovarfaj fennmaradhasson.

Forrás: Greendex

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük