Miért jönnek be a településekre ezek az éjszakai vadászok?
Baglyok a városban: ősszel egyre több helyen találkozhatunk a lakott területeken ezekkel a csodálatos éjszakai vadászokkal, amelyek akár csapatosan is megjelenhetnek a parkokban, templomkertekben vagy a kertes házak udvarában álló fenyőfákon is. De kik ezek a madarak és miért jönnek be a településekre?
Leggyakoribb hazai bagolyfajunk, az erdei fülesbagoly könnyen felismerhető hosszú tollfüleiről és karcsú testéről. Bár alapvetően erdők lakója, a téli hónapokban gyakran költözik a városokba és falvakba, ahol legszívesebben örökzöld fák lombjai között húzza meg magát a hideg elől. Általában ősz végén jelennek meg a településeken, de előfordult már, hogy már nyár végén megérkeztek az első példányok.
Tudta?
Az Európában élő tizenhárom bagolyfaj közül tizenkettőt hazánkban is megfigyeltek, közülük tíz faj Magyarországon is költ – igazi bagoly-nagyhatalomnak számítunk.
Baglyok az ember közelében
Nemcsak az erdei fülesbagoly érzi jól magát az emberi környezetben. A füleskuvik, ez a mindössze 20 centiméteres, apró termetű bagoly gyakran kertekben, parkokban vagy gyümölcsösökben talál otthonra. Már a néphagyományban is különös hely illette meg: régen „halálmadárként” emlegették, mert a hiedelem szerint balszerencsét hozott, ha megszólalt egy ház környékén. Természetesen ez csupán babona – valójában a füleskuvik tanyák padlásain vagy állattartó telepek közelében él, és néha nappal is megpillanthatjuk.
A gyöngybagoly szív alakú, fehér arcáról és világos tollazatáról azonnal felismerhető, míg a macskabagoly jellegzetes, nyávogásra emlékeztető hangját lehetetlen összetéveszteni más madáréval. Leginkább templomtornyokban, padlásokon vagy parkokban találkozhatunk velük.
Akik inkább a természet rejtekét keresik
Nem minden bagoly kedveli az ember közelségét. A réti fülesbagoly például mocsaras, sásos réteken költ, főként az ország keleti vidékein. Hazánk legkisebb faja, a törpekuvik, alig nagyobb egy seregélynél – ritka költő Magyarországon, inkább északi és nyugati szomszédainktól érkezik telelni.
A gatyáskuvik igazi különlegesség: előszeretettel költ harkályok vájta odúkban, de csak néhány esetben sikerült fészkelését megfigyelni. A hatalmas uhu, szárnyfesztávolságával, amely meghaladja az másfél métert, a legnagyobb hazai bagolyfajunk. Bár mindössze néhány tucat pár él belőle az országban, különleges élményt jelent a megpillantása. Az embert azonban távolról kerüli.
Hasonlóan impozáns az uráli bagoly, amely főként az Északi-középhegység bükköseiben költ, és szintén ritkán mutatkozik az ember közelében.
Ritka téli vendégek
Időnként a tél vagy a táplálékhiány miatt északi fajok is ellátogatnak hozzánk. Ilyen a hóbagoly, amely hófehér tollazatával valódi látványosság, ám csak ritkán jelenik meg Magyarországon. A karvalybagoly sem állandó lakó, de egyes években nagyobb számban is feltűnhet a téli hónapokban.
Forrás: green.hu
- Rozi tragédiája: az állatvédelem új mérföldköve Magyarországon
- Állatvilág Védelmének Világnapja: Miért fontos ma megállnunk és gondolni a vadon élőkre?
- Az állatvédelmet támogatni kell, nem megadóztatni
- Elképesztő lelet a nyomozás során: tigriskölyök egy tiszafüredi házban
- Rengeteg a hamisított állatvideó a neten
- Szürke farkas bukkant fel Nógrádban
2025. december 6.
A mudi titkai: miért rajonganak érte a gazdák világszerte?
2025. december 6.
Meglepő látvány Érden: borz tűnt fel a pláza emeletén
2025. december 6.
Mérgező örök vegyi anyagok a tengeri emlősökben – nincs hová bújni
2025. december 5.
A közönség döntött: Pizsi lett Debrecen legújabb lámacsillaga
2025. december 5.
A mezei nyulak 80–90%-a veszélyben van Békés vármegyében
2025. december 5.