Miért jönnek be a településekre ezek az éjszakai vadászok?

Baglyok a városban: ősszel egyre több helyen találkozhatunk a lakott területeken ezekkel a csodálatos éjszakai vadászokkal, amelyek akár csapatosan is megjelenhetnek a parkokban, templomkertekben vagy a kertes házak udvarában álló fenyőfákon is. De kik ezek a madarak és miért jönnek be a településekre?
Leggyakoribb hazai bagolyfajunk, az erdei fülesbagoly könnyen felismerhető hosszú tollfüleiről és karcsú testéről. Bár alapvetően erdők lakója, a téli hónapokban gyakran költözik a városokba és falvakba, ahol legszívesebben örökzöld fák lombjai között húzza meg magát a hideg elől. Általában ősz végén jelennek meg a településeken, de előfordult már, hogy már nyár végén megérkeztek az első példányok.
Tudta?
Az Európában élő tizenhárom bagolyfaj közül tizenkettőt hazánkban is megfigyeltek, közülük tíz faj Magyarországon is költ – igazi bagoly-nagyhatalomnak számítunk.
Baglyok az ember közelében
Nemcsak az erdei fülesbagoly érzi jól magát az emberi környezetben. A füleskuvik, ez a mindössze 20 centiméteres, apró termetű bagoly gyakran kertekben, parkokban vagy gyümölcsösökben talál otthonra. Már a néphagyományban is különös hely illette meg: régen „halálmadárként” emlegették, mert a hiedelem szerint balszerencsét hozott, ha megszólalt egy ház környékén. Természetesen ez csupán babona – valójában a füleskuvik tanyák padlásain vagy állattartó telepek közelében él, és néha nappal is megpillanthatjuk.
A gyöngybagoly szív alakú, fehér arcáról és világos tollazatáról azonnal felismerhető, míg a macskabagoly jellegzetes, nyávogásra emlékeztető hangját lehetetlen összetéveszteni más madáréval. Leginkább templomtornyokban, padlásokon vagy parkokban találkozhatunk velük.
Akik inkább a természet rejtekét keresik
Nem minden bagoly kedveli az ember közelségét. A réti fülesbagoly például mocsaras, sásos réteken költ, főként az ország keleti vidékein. Hazánk legkisebb faja, a törpekuvik, alig nagyobb egy seregélynél – ritka költő Magyarországon, inkább északi és nyugati szomszédainktól érkezik telelni.
A gatyáskuvik igazi különlegesség: előszeretettel költ harkályok vájta odúkban, de csak néhány esetben sikerült fészkelését megfigyelni. A hatalmas uhu, szárnyfesztávolságával, amely meghaladja az másfél métert, a legnagyobb hazai bagolyfajunk. Bár mindössze néhány tucat pár él belőle az országban, különleges élményt jelent a megpillantása. Az embert azonban távolról kerüli.
Hasonlóan impozáns az uráli bagoly, amely főként az Északi-középhegység bükköseiben költ, és szintén ritkán mutatkozik az ember közelében.
Ritka téli vendégek
Időnként a tél vagy a táplálékhiány miatt északi fajok is ellátogatnak hozzánk. Ilyen a hóbagoly, amely hófehér tollazatával valódi látványosság, ám csak ritkán jelenik meg Magyarországon. A karvalybagoly sem állandó lakó, de egyes években nagyobb számban is feltűnhet a téli hónapokban.
Forrás: green.hu
- Új esélyt kapott a lezárt zsákban megtalált kiscica
- Vízi csoda: Nala első kicsinye és a vízilovak titokzatos világa
- Megszökött egy állat az egyik hazai állatkertből
- Topáz, a büszke anyakutya – kilenc kiskutyának adott életet
- Szerencsésen megérkezett új otthonába Samu és Füge
- Mítoszirtók – pajorból nem lesz lótücsök
2025. október 18.
Fehér gólyák a szeméttelepen: élelem vagy veszély?
2025. október 18.
Denevért találtam – mit tegyek?
2025. október 18.
A kutyával való közös alvás előnyei és veszélyei
2025. október 17.
Cserjék a kert szívében: dísz, védelem és ökológiai csoda
2025. október 17.
Komoly veszélyt jelent a kutyákra a gesztenyeszezon
2025. október 17.