Megvan a madarak közös nyelve

A nyelv az egyik legfontosabb eszközünk a kapcsolatteremtésre és az együttműködésre. Az emberi kommunikáció különlegessége abban rejlik, hogy képesek vagyunk önkényes hangokat társítani absztrakt jelentésekhez – ez a fajta „hang–jelentés” kapcsolat ritka az állatvilágban. Bár egyre több kutatás mutatja, hogy madarak, csimpánzok, delfinek vagy elefántok is képesek hasonlóra, még mindig keveset tudunk arról, hogyan fejlődhetett ki ez a képesség.
A Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent új tanulmány egy különleges felfedezést mutat be: olyan madárhangot azonosítottak, amely egyszerre ösztönös és tanult elemeket is tartalmaz. Ez a jelenség meglepően hasonlít ahhoz, ahogyan Charles Darwin több mint 150 éve elképzelte az emberi nyelv eredetét.
A kakukk, a közös ellenség
A kutatás középpontjában a fészekparazita madarak, köztük a kakukkfélék álltak. Ezek a madarak más fajok fészkébe csempészik tojásaikat, a gyanútlan gazdamadarak pedig saját utódaik helyett a betolakodót nevelik fel. Az elsőként kikelő kakukkfióka gyakran kidobja a többi tojást, hogy egyedül részesüljön a gondoskodásban.
Az ausztrál lazúr tündérmadár például külön figyelmeztető hangot ad ki, ha kakukkot lát a közelben. Ezt meghallva a környékbeli madarak odarepülnek, és együtt űzik el a betolakodót. A kutatók azt is észrevették, hogy más madárfajok is felismerik és utánozzák ezt a riasztó hangot, amikor fészekparazitát észlelnek.
Amikor a kutatócsoport kínai, indiai és svéd szakemberekkel egyeztetett, kiderült, hogy ezekben az országokban is hallhatóak hasonló figyelmeztető hangok — mindig a fészekparazita madarak megjelenésekor.
Egyetemes riasztójel?
A kutatók több mint húsz madárfajt azonosítottak, amelyek hasonló hangot adnak ki a kakukkokhoz hasonló veszélyek láttán. Ezek között voltak közeli rokonok, de egymástól akár 50 millió évnyi evolúciós távolságra álló fajok is. Mégis ugyanazt a jelzést használták.
Laboratóriumi és terepi kísérletek során a tudósok kimutatták, hogy a madarak kizárólag fészekparazitákra reagálnak így. Amikor kitömött kakukkokat mutattak nekik, azonnal támadó viselkedést mutattak, míg más madár- vagy ragadozómintákra közömbösek maradtak.
Ezután különböző országok madarainak játszották le egymás riasztóhangjait – és a reakció mindenütt ugyanaz volt. Az ausztrál madarak éppúgy értették a kínaiak jelzését, mint a saját fajtársaikét, és fordítva. Ez arra utal, hogy a figyelmeztető hang „univerzális nyelvként” működik: mindenhol ugyanazt az üzenetet hordozza – „Vigyázat, kakukk a közelben!”
A nyelv evolúciójának kulcsa
A felfedezés különlegessége, hogy a hangadás kettős természetű. A veszélyre adott reakció – vagyis az, hogy a madár megtámadja a kakukkot – ösztönös. Maga a hang azonban tanult: a fiatal madarak csak akkor sajátítják el, ha látják és hallják, hogyan reagálnak a fajtársaik.
Ez a kettősség – az ösztönös viselkedés és a tanult kommunikáció összefonódása – eddig ismeretlen volt az állatvilágban. A madarak tehát nemcsak a saját fajtársukkal, hanem más fajokkal is közös „nyelvet” tudnak használni, ha közös ellenségről van szó.
A kutatók szerint ez a felfedezés új megvilágításba helyezi az emberi nyelv kialakulását is: megmutatja, hogyan fejlődhetett ki a tanult, de ösztönös alapokra épülő kommunikáció – az a kombináció, amely végül az emberi beszédhez vezetett.
Forrás: Greendex
- Új esélyt kapott a lezárt zsákban megtalált kiscica
- Vízi csoda: Nala első kicsinye és a vízilovak titokzatos világa
- Megszökött egy állat az egyik hazai állatkertből
- Topáz, a büszke anyakutya – kilenc kiskutyának adott életet
- Szerencsésen megérkezett új otthonába Samu és Füge
- Megvan a madarak közös nyelve
2025. október 18.
Fehér gólyák a szeméttelepen: élelem vagy veszély?
2025. október 18.
Denevért találtam – mit tegyek?
2025. október 18.
A kutyával való közös alvás előnyei és veszélyei
2025. október 17.
Cserjék a kert szívében: dísz, védelem és ökológiai csoda
2025. október 17.
Komoly veszélyt jelent a kutyákra a gesztenyeszezon
2025. október 17.