Meglepő hasonlóságot találtak a kutyák és az emberek agyműködésében

Megosztás:
Forrás: Pixabay

A kutyák agyműködését EEG-vel vizsgálták, amikor vissza kellett fogniuk magukat. Az eredmények érdekes hasonlóságot mutattak az emberrel.

A kutyák nem feltétlenül automatikusan reagálnak, amikor vissza kell fogniuk egy viselkedést. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszékének és a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpontnak a kutatói olyan agyi aktivitást figyeltek meg náluk, amely több szempontból hasonlít az emberi önkontroll idegrendszeri mintázatához.

Az önkontroll az alkalmazkodás szempontjából fontos képesség. Egy élőlénynek sok helyzetben képesnek kell lennie arra, hogy megállítson vagy visszafogjon egy már elindult viselkedést. Ennek azonban többféle idegrendszeri mechanizmusa lehet.

Egy egér például egy ragadozó közeledésekor ösztönösen megdermedhet. Az embernél ezzel szemben egyes helyzetek tudatos erőfeszítést igényelnek, például amikor valaki megpróbál leszokni a dohányzásról. Az emberi önkontrollban az agy evolúciósan újabb területei, köztük a homloklebenyek is fontos szerepet játszanak. EEG-vizsgálatok során ez fokozott frontális théta aktivitás formájában jelenhet meg.

Vajon a kutyák is hasonlóan kontrollálják a viselkedésüket?

Az ELTE és a HUN-REN kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a kutyák engedelmessége mögött milyen idegrendszeri folyamat áll. Azt vizsgálták, hogy az állatok egyszerűen automatikusan reagálnak egy adott helyzetben, vagy az emberhez hasonló kontrollmechanizmus is szerepet kap a viselkedés visszafogásában.

Ehhez éber állapotban, nem invazív EEG-vizsgálatot végeztek. Összesen 226 rövid, egyenként körülbelül félperces felvételt készítettek 14 családi kutya agyműködéséről.

A vizsgálatok egy részében a kutyáknak engedelmeskedniük kellett egy parancsnak. Ilyenkor például nem ehettek meg egy eléjük helyezett ételt, illetve nem vehettek el egy játékot. Más felvételek nyugalmi állapotban készültek, így a kutatók össze tudták hasonlítani a két helyzetben mért agyi aktivitást.

Ivajlo Jocsev (Ivaylo Iotchev), a HUN-REN TTK kutatója szerint azt vizsgálták, hogy erősebbé válik-e a théta aktivitás azokban a helyzetekben, amikor a kutyáknak vissza kell fogniuk a viselkedésüket.

Ha nem találtak volna különbséget, az inkább egy automatikus, az egér dermedési reakciójához hasonló mechanizmusra utalhatott volna. A kutatók azonban az önkontrollt igénylő helyzetekben az emberi théta aktivitáshoz hasonló EEG-mintázatot figyeltek meg, mind a frekvencia, mind az eloszlás szempontjából.

A kutyák az emberi kutatásokban is fontosak lehetnek

A kutatás vezetői, Kis Anna és Gácsi Márta, évek óta azt vizsgálják, hogyan segíthetnek a kutyák az olyan humán jelenségek jobb megértésében, mint az ADHD vagy az elhízás.

„A kutyák gyorsabban élnek és öregszenek, mint az emberek, miközben ugyanabban a környezetben mozognak, és hasonló társas és fizikai kihívásokhoz alkalmazkodnak” – magyarázta a közleményben Gácsi Márta, hozzátéve, hogy ez azt jelenti, hogy egyes fejlődési folyamatokkal és életkorral összefüggő tényezők hatékonyabban vizsgálhatók, mint az emberi populációkban.

Hozzátette:

„Az embereknél a homloklebeny működésének zavarai az ADHD-ban és az abnormális testsúlygyarapodásban is szerepet játszanak. Ha a kutyáknál mérni tudjuk a homloklebeny bevonódásának EEG-korrelátumait, az lehetővé teszi egyes viselkedési és idegrendszeri hasonlóságok feltárását, és ezáltal pontosabb előrejelzéseket is készíthetünk az emberi folyamatokról”.

Ivajlo Jocsev szerint az eredmények azért is érdekesek, mert a kutyák homloklebenyének vizsgálata eddig viszonylag kevés figyelmet kapott.

„A kutyák homloklebenyének vizsgálata meglepően kevés figyelmet kapott eddig, annak ellenére, hogy milyen sokan gondolják úgy, hogy négylábú társaik gazdag belső világgal rendelkeznek. A patkányok agyának e részéről sokkal többet tudunk. Most azt mutattuk meg, hogy az fMRI mellett az olcsóbb és könnyebben alkalmazható EEG-mérés is használható erre a célra, ami számos további kutatás előtt nyithatja meg az utat a kutyák mentális folyamatainak és annak idegrendszeri hátterének vizsgálatában.”

A mostani eredmények alapján tehát az EEG is alkalmas lehet a kutyák önkontrolljához kapcsolódó agyi folyamatok vizsgálatára. Ez új lehetőségeket teremthet annak megértésében, hogyan működnek bizonyos viselkedési és idegrendszeri folyamatok a kutyákban, és milyen pontokon mutatnak hasonlóságot az emberi működéssel.

Forrás: MTI

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük