A madarak és denevérek lehetnek a szőlőültetvények titkos védelmezői?
- EXO
- 2025. augusztus 6.
Egy friss kutatás szerint a madarak és denevérek a szőlőtermelők szövetségesei is lehetnek. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös vizsgálata szerint a repülő ragadozók nemcsak a kártevők számát csökkentik, hanem mérséklik a terméskiesést is. A kutatásból kiderült, az erdős környezet különösen kedvező a jelenlétükhöz.
A modern mezőgazdaság intenzív módszerei (pl. fokozott növényvédőszer-használat) komolyan veszélyeztetik az agrárélőhelyek biodiverzitását és az ezekhez kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat. A szőlőültetvények különösen sérülékenyek, mivel számos kártevő fenyegeti azokat, miközben fenntartható gazdálkodási formákat kevesen alkalmaznak.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem kutatói a madarak és denevérek szerepét tanulmányozták a szőlőkártevők természetes szabályozásában.
Közös kutatásuk kimutatta, ezek a ragadozók nemcsak a kártevőpopulációk szabályozásában segítenek, hanem gazdasági hasznot is hoznak a termelők számára.
A kutatásban hazai szőlőültetvényeket vizsgáltak, különböző gazdálkodási módok (ökológiai vs. integrált) és táji környezet (erdős vs. nyílt mezőgazdasági tájak) mentén. A madarak és denevérek ketrecekkel történő kizárásával végzett kísérletek megmutatták, ahol ezek a ragadozók jelen voltak, ott kevesebb terméskárt és alacsonyabb kártevőszámot regisztráltak. Az erdős tájak különösen kedveztek a denevérek tavaszi aktivitásának, ami csökkentette a szőlőmoly jelenlétét, közvetlen hatást gyakorolva a terméshozamra.
„Ezeknek a ragadozóknak a jelenlétét őshonos és lombhullató erdőfoltokat, sövényeket és facsoportokat magukba foglaló összefüggő tájak fenntartásával lehet segíteni, melyek bőséges táplálékforrást, valamint megfelelő fészkelőhelyeket biztosítanak számukra” – mondta Korányi Dávid, a HUN-REN ÖK terepi tanulmányt vezető kutatója.
Kutatásuk eredményei azt mutatták, hogy a kizárt szőlőtőkéken következetesen magasabb volt a levél- és terméskártétel, ami megerősíti a madarak és denevérek kártevő-szabályozó szerepét. A tanulmány hangsúlyozza továbbá a szőlőművelés módjának fontosságát a kártevők elleni védekezésben.
A kutatás vezető szerzője, Batáry Péter hozzátette: „a kártevők biológiai szabályozása az ökológiai gazdálkodás révén tovább fokozható, amely a gyomirtó és szintetikus rovarölő készítményeket nélkülözve elősegíti a hasznos ízeltlábú szervezetek betelepülését és növeli az általuk biztosított predációs nyomást a szőlőültetvényekben.”
Forrás: magyarallatvedelem.hu
- A kutyák nem a naptárt figyelik, hanem a család ritmusát
- Miért hoz haza egeret vagy madarat a macska? – Mit mond erről a vadászösztön?
- Magyar kutató nevét kapta egy frissen felfedezett faj
- Miért kaparja a macska a kanapét? – Így tereljük át a kaparófára büntetés nélkül
- Gyurgyalagok, fecskék és seregélyek: megkezdődött az őszi madárvonulás
- Miért dorombol a macska? – Nem mindig azt jelenti, hogy boldog
2026. szeptember 6.
Meglepő hasonlóságot találtak a kutyák és az emberek agyműködésében
2026. szeptember 5.
Változatos zoopedagógiai programokkal várja a gyerekeket a Fővárosi Állatkert
2026. szeptember 4.
Sün a lakásban: mit kell tudni az afrikai törpesün őszi tartásáról?
2026. szeptember 4.
Miért tépkedi a tollát a papagáj? Unalom, stressz vagy betegség?
2026. szeptember 3.
ORION7 jótékonysági kutya party az örökbefogadás és felelős állattartás jegyében
2026. szeptember 3.