Kétszázötvenezer forintodba kerül, ha ezt a rovart bántod

• EXO, Gondozoo, Jó hírek
• 2025. december 2.
• 0

Idén három különleges, faodvakhoz kötődő rovar közül választhatjuk ki a 2026-os Év Rovarát.

Hazánkban egyre ritkábbak az igazán idős, odvas fák – legyen szó ártéri ligeterdőkről, hegyvidéki bükkösökről vagy akár városi parkokról. Ezek a fák azonban pótolhatatlan élőhelyet jelentenek: üregeikben rovarok, madarak, denevérek és kisemlősök találnak menedéket, táplálékot és szaporodóhelyet. Valóságos „élő bérházak” a természetben.

A 2026-os Év Rovara szavazás mindhárom jelöltje szorosan kötődik ehhez a mikrovilághoz: lárváik faodvakban fejlődnek, ott keresnek táplálékot, és sok esetben ott is vészelik át az év legnehezebb időszakait. A három versenyző:

• remetebogár (Osmoderma barnabita)

• párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus)

• gyászbagoly (Mormo maura) – bagolylepke

Lássuk, kik ezek a különleges fajok!

Remetebogár – az idős fák illatos kincse

A keleti remetebogár Európa-szerte, így Magyarországon is az egyik legritkább, legkülönlegesebb bogárfaj. A 2,5–3 centiméteres, fényes barna bogár elsőre talán szerény megjelenésű, ám jellegzetes, sárgabarackra emlékeztető illata könnyen elárulja jelenlétét.

Miért fontos és különleges?

• Lárvái kizárólag idős, korhadó faodvakban fejlődnek.

• A fafaj kevésbé számít – a lényeg a megfelelő, korhadt üreg.

• Fejlődése lassú: 2–4 év, mire a nagy lárvából bogár lesz.

• A kifejlett egyedek főként nyár derekán repülnek, meleg, szélcsendes estéken.

• Erjedő nedveket, túlérett gyümölcsöt szívogatnak.

A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Legnagyobb veszélye épp élőhelyeinek eltűnése: az idős, odvas fák megfogyatkozása.

Párducfoltos hangyaleső – a faodúk ragadozója

Kisebb termetű, mint a remetebogár, de rendkívül látványos faj. Karcsú test, hosszú csápok és elegánsan összecsukható szárnyak jellemzik. A „párducfoltos” név sem véletlen: szárnyain sötét, foltos mintázat látható.

Miért különleges?

• Lárvái nem tölcsért építenek, mint a homokos talajban élő hangyalesők, hanem a faodú morzsalékos anyagában vadásznak.

• Ragadozók, más rovarokat ejtenek el.

• Dúsan szőrözött testük alkalmazkodás a sajátos élőhelyhez.

• A kifejlett példányok gyengén repülnek, a fény vonzza őket.

• Petéiket szintén faodvakba rakják.

A faj védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Ritkulásának oka ugyanaz, mint sok más odúlakó rovaré: az idős fák eltűnése.

Gyászbagoly – a lepke, amely odvakban „nyaral”

A gyászbagoly a hazai bagolylepkék egyik legnagyobb szárnyfelületű faja. Nem feltűnő színeivel hívja fel magára a figyelmet, hanem elegáns, barnásszürke mintázatával és jellegzetes keresztcsíkjaival.

Miért különleges?

• Mediterrán eredetű, mégis kerüli a száraz, forró helyeket.

• A nyári hőségben a hűvös, párás, sötét rejtekhelyeket keresi: faodvakat, sziklarepedéseket, pincéket.

• Gyakran több példány is együtt húzódik meg egy odúban.

• Júniusban kel ki, július–augusztusban repül, de rejtőzködő életmódja miatt ritkán látni.

• Hernyóként telel, különféle növényeken táplálkozik.

A faj védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Miért fontosak az odvas fák – és miért fontos a szavazatod?

A három jelölt története ugyanazt a problémát világítja meg: ha eltűnnek az idős, odvas fák, ezek a fajok is eltűnnek. Ezek a fák:

• kulcsfontosságúak a biodiverzitás fenntartásában,

• élő és korhadó részeikkel egyaránt élőhelyet biztosítanak,

• számos madár, denevér és rovar túlélése múlik rajtuk.

A folyószabályozás, intenzív erdőgazdálkodás és a városi faápolás miatt azonban egyre kevesebb a több évtizedes, természetes módon odvasodó fa.

A 2026-os Év Rovara szavazás így nem csupán három fajról szól – hanem egy egész, veszélyben lévő élőhelytípusról.

Ismerd meg a remetebogarat, a párducfoltos hangyalesőt és a gyászbaglyot – és szavazz december 6. éjfélig a Magyar Rovartani Társaság oldalán arra, amelyik szerinted a legméltóbb nagykövete ennek a különleges, odvas fa-világnak.

Forrás: Magyar Rovartani Társaság