Két medve halála miatt csapnak össze az állatvédők és a hatóságok Olaszországban

• EXO
• 2026. május 3.

Két ismert olasz nőstény medve, Amarena és KJ1 halála miatt folytatódik a jogi vita az állatvédelem és a közbiztonság érdekellentétei miatt.

Két medve halála miatt indult jogi eljárás Olaszországban

Olaszországban két nőstény medve halála miatt jogi eljárás zajlik. Abruzzóban Amarena, a marsicai barnamedve ismert példánya pusztult el 2023 augusztusában. Trentinóban KJ1, egy több mint 22 éves nőstény medve kilövése került az Államtanács elé. A két ügy külön eljárásban fut, de mindkettő ugyanarra a vitára mutat rá: hogyan kezeli Olaszország az ember és a nagyragadozók találkozásából fakadó konfliktusokat.

Amarena ügyében május 20-ra halasztották a meghallgatást

Az Amarena-ügy újabb meghallgatását 2026. április 28-án tartották az avezzanói bíróságon. Az ülés délelőtt 10 órakor kezdődött, majd a bíróság 2026. május 20-án 10 órára halasztotta a folytatást. A halasztás oka eljárás jogi volt: a vádlott védelme időt kapott az aznap benyújtott polgári jogi igények ellenőrzésére.

Amarenát 2023. augusztus 31-én éjjel lőtték le San Benedetto dei Marsiban. A nőstény medve a marsicai barnamedve egyik ismert példánya volt, és két kölyke is vele volt, amikor a lövés érte. A vádlott az állat megölésének bűncselekménye miatt felelhet, a vád szerint a kegyetlenség súlyosbító körülményként jelenik meg.

Annamaria Procacci, az ENPA vadon élő állatokért felelős vezetője így fogalmazott: „Az Amarena, a kölykei és a marsicai medvék teljes állománya számára keresett igazság nem áll meg egy eljárási okból elrendelt halasztásnál. Továbbra is figyelemmel követünk minden lépést, ahogy mindig is tettük a medvék és országunk természeti örökségének védelmében.”

Procacci szerint Amarena különösen fontos nőstény volt, mert termékeny volt, és gondosan nevelte a kölykeit. A marsicai barnamedve rendkívül veszélyeztetett alfaj, ezért egy szaporodóképes nőstény elvesztése természetvédelmi szempontból is súlyos ügy. Amarena a Parco Nazionale d’Abruzzo, Lazio e Molise egyik jelképe lett, amelyet helyiek és turisták is ismertek.

KJ1 ügyében az Államtanács előtt folytatódik a vita

A KJ1 jelű nőstény medve ügyében az ENPA 2026. április 28-án az olasz Államtanács előtti meghallgatáson vett részt. A szervezetet Valentina Stefutti ügyvéd képviselte. KJ1 több mint 22 éves nőstény medve volt, és az ENPA szerint a trentinói medvepopuláció alapító egyedeinek egyik utolsó leszármazottai közé tartozott.

A vitát az a történet indította el, amelyben egy futó hajnal előtt, természetközeli területen hirtelen a nőstény medve és kölykei közelébe került. Az ENPA értelmezése szerint KJ1 védekezően reagált, a reakció pedig enyhe volt. A szervezet azt állítja, hogy a medve korábban nem mutatott veszélyes viselkedést emberrel szemben.

Carla Rocchi, az ENPA országos elnöke keményen fogalmazott: „KJ1 megölése szükségszerűségnek álcázott bűncselekmény. Olyan állatról beszélünk, amely soha nem jelentett valós veszélyt, és amelyet úgy öltek meg, hogy nem vették figyelembe a lehetséges alternatívákat.”

Az ENPA szerint KJ1 halála a trentinói medveállomány genetikai értékét is érinti. A szervezet úgy látja, hogy egy tapasztalt, kölyköket nevelő nőstény elvesztése nem csak egyetlen állat pusztulását jelenti, hanem a helyi populációt is gyengítheti.

Ivana Sandri etológus, az ENPA roveretói szervezetének elnöke szerint KJ1 viselkedése etológiai szempontból érthető volt. „Egy kölyköket nevelő anyaállatról volt szó, amely arra reagált, amit hirtelen veszélyként érzékelt. Ilyen esetekben félrevezető agresszióról beszélni: természetes védekező viselkedésről van szó.”

A közbiztonság és a természetvédelem ütközése

Mindkét ügyben az emberek biztonsága és a nagyragadozók védelme áll egymással szemben. A hatóságok ilyen helyzetekben a lakosság védelmére hivatkozhatnak. Az állatvédők viszont azt kifogásolják, hogy a döntéshozók túl gyorsan nyúlnak a kilövéshez, és nem használják ki a nem halálos megoldásokat.

Az ENPA a KJ1-ügyben információt, megelőzést és megfelelő együttélési eszközöket sürget. A szervezet szerint a medvékkel kapcsolatos konfliktusokat nem rendkívüli helyzetként kell kezelni, hanem előre kidolgozott protokollokkal, lakossági tájékoztatással és következetes megelőzéssel.

Sandri szerint KJ1 hosszú életén át igyekezett kerülni az emberrel való érintkezést. „Ez a medve a lehető legnagyobb mértékben kerülte az embert. Tapasztalt anya volt, amely hozzájárult a helyi állomány növekedéséhez. Ha az életét egy megszüntetendő problémának tartjuk, nem értjük meg a helyzet természetét.”

Forrás: enpa.org, enpa.org