Bíróság elé kerülhetnek a lovakat bántalmazó trénerek az Egyesült Államokban

• EXO
• 2026. április 28.

Állatvédők beperelték az amerikai mezőgazdasági minisztériumot, mert szerintük a hatóság visszagyengítette a lovakat védő szabályokat.

A lovasbemutatókon a „Big Lick” nevű, látványosan magas lépés számít a legértékesebb koreográfiának. Egyes trénerek kínzással érik el ezt a járást: maró vegyszereket, szorító eszközöket, nehéz patkókat, magasított talpakat, láncokat és feszes fémpántokat használnak. A módszer neve soring. A cél egyszerű: a ló minden lépésnél erős fájdalmat erezzen, ezért magasabbra kapja a lábát.

Az amerikai Horse Protection Act évtizedek óta tiltja, hogy ilyen módon megkínzott lovak induljanak bemutatókon, kiállításokon, árveréseken vagy kereskedhessenek velük.

A Humane World for Animals, a Humane World Action Fund és több bemutatón fellépő ló tulajdonosa most mégis bírósághoz fordult. A perben azt állítják, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma, vagyis a USDA nem teljesíti a törvényből fakadó feladatát.

A vita középpontjában a 2026-os versenyszezon áll. A minisztérium januárban tovább halasztotta a régóta várt szabályszigorításokat, majd március 14-én jelezte, hogy a végrehajtás nagy részét ismét az iparágra bízza. Az állatvédők szerint ezzel ugyanazok az emberek kaptak nagyobb mozgásteret, akik pénzt keresnek az állatok kínzásával.

A per több konkrét szabály visszavonását vagy felfüggesztését támadja. Az egyik a „scar rule”, amely a soringra utaló hegeket és elváltozásokat segít kiszűrni az ellenőrzéseken. A másik a „no showback rule”, amely megakadályozta, hogy egy ellenőrzésen megbukott lovat ugyanazon az eseményen újra bemutassanak. A USDA emellett felfüggesztette azt a reformot is, amely az iparági önellenőrzés helyett függetlenebb, szövetségi felhatalmazású ellenőrökre épített volna.

A Humane World munkatársai szerint a következmények már látszanak. A szervezet emberei olyan lovakat figyeltek meg a 2026-os szezonban, amelyek iparági ellenőrzés után bejutottak a mezőnybe, mégis nehezen mozogtak, botladoztak, és egyes esetekben az adott versenyszámot sem tudták befejezni. Az állatvédők szerint ez azt jelzi, hogy az önellenőrzés nem szűri ki megbízhatóan a kínzást.

A per egyik felperese, Bill Coon a saját lova, National Bank esetével indokolja a fellépést. Coon előzetes bejelentés nélkül érkezett az istállóba, és kérte, hogy hozzák ki a lovat. „Megkértem az istálló vezetőjét, hogy hozza ki National Banket a bokszából, és meglepett, milyen döbbenten néztek rám az istállóban dolgozók. A bokszok ajtajánál egy körülbelül 15 centiméteres küszöb volt. Megdöbbenve néztem, ahogy a nagyjából 165 centiméter marmagasságú ló képtelen átlépni rajta – idézte fel.”

Coon szerint a ló egyértelműen szenvedett. Azonnal megszakította a tréninget, és hazavitte National Banket. Azóta a fájdalommentesen felkészített, egészséges lovak bemutatóit támogatja, és a humánus tartás mellett érvel.

Jacqueline „Jacque” Kasselman hasonló történetet mondott el Trip nevű lováról. A lovat azért vásárolta, hogy az unokája versenyeken szerepelhessen vele. Kasselman aggódott a soring elterjedtsége miatt, ezért olyan szakemberekre támaszkodott, akik azt állították, hogy Trip kegyetlen módszerek nélkül is képes lesz a „Big Lick” járásra.

Később gyanússá vált neki a tréner viselkedése. A lovat nem Kasselman otthonához közel, hanem egy bemutatókra felkészítő istállóban helyezték el. A tréner nem engedte, hogy Tripet a tulajdonos saját állatorvosa vagy patkolókovácsa lássa. Ehelyett helyi állatorvost és egy Tennessee-ből odarepített patkolókováccsal dolgozott. A versenyeken Kasselmant és unokáját távol tartották az ellenőrzési zónától.

Kasselman végül kivonta Tripet a bemutatókról, és hazavitte. Csak később értette meg, mi történhetett vele. A ló nyugtatót kapott, a patáját pedig olyan vékonyra vágták, hogy a nehéz, magasított patkók ütése minden lépésnél erős fájdalmat okozott. A saját állatorvosa és patkolókovácsa szerint Trip patái annyira károsodtak, hogy ha még egy milliméterrel vékonyabbra vágják őket, akár az elaltatás is felmerülhetett volna.

A USDA azzal érvel, hogy a 2024-es szabálycsomag egyes részei körül jogi és gyakorlati problémák merültek fel. Az iparági szereplők egy része túl drágának, nehezen végrehajthatónak vagy jogilag vitathatónak tartja a szigorítást. Az állatvédők ezzel szemben azt állítják, hogy a régi rendszer már többször megbukott, és az iparági önellenőrzés nem tudja felszámolni azt a gyakorlatot, amelyből egyes trénerek és versenyszereplők közvetlenül profitálnak.

A per célja, hogy a bíróság kötelezze a USDA-t a Horse Protection Act erősebb végrehajtására.

Forrás: humaneworld.org