A klímaváltozás a vadállományt is átalakítja – ezért változik a vadgazdálkodás

• EXO
• 2026. június 9.

A klímaváltozás miatt egyre nagyobb hangsúly kerül a vadásztatás helyett a vadgazdálkodásra és a vízmegtartásra.

A klímaváltozás és a tartós vízhiány nemcsak a mezőgazdaságot, hanem a vadállományt is egyre erősebben érinti. Emiatt a korábban elsősorban vadászati szempontokra épülő szemlélet mellett ma már egyre nagyobb hangsúlyt kap a vadgazdálkodás, az élőhelyek fenntartása és a hosszú távú alkalmazkodás.

Az MTI-nek nyilatkozó Boros Ferenc, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének titkára szerint egyre világosabban látszik, hogy a vadgazdálkodással foglalkozó szervezetek, a vízügy és az agrárium szereplői csak közösen tudnak eredményeket elérni.

A víz lett az egyik legfontosabb kérdés

A szakember szerint az elmúlt időszakban tapasztalt változások már a vadállományon is érzékelhetők. Az őzek, a mezei nyulak és a fácánok állományát is érintette az elmúlt évek szárazabb időszaka, miközben a vízhiány egyre inkább ökológiai kérdéssé is vált.

Pozitív példaként említette a Vizet a tájba programot, amelynek hatására több olyan csatornában is megjelent újra a víz, ahol erre hosszú ideje nem volt példa. Ez nemcsak a mezőgazdaság számára kedvező, hanem a vadállomány túlélési esélyeit is javíthatja.

A cél ma már nem pusztán az állomány fenntartása, hanem az élőhelyek működőképességének megőrzése és a természetes folyamatok támogatása.

A klímaváltozás a vadak viselkedését is átírja

A melegedő időjárás több területen is érezteti a hatását. A megfigyelések szerint az enyhébb telek és a korábban érkező felmelegedés módosítja az őzek természetes ciklusait, például az agancsfejlődés időtartamát is.

Változik az üzekedési időszak üteme is: a korábban megszokott időpontok egyre kevésbé kiszámíthatók. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy eltérő korú gidák jelennek meg egyszerre, ami megnehezíti az állományvédelmi feladatokat és a mezőgazdasági munkák összehangolását.

A kisebb növényzet ugyanakkor idén bizonyos szempontból kedvező helyzetet teremtett: a kaszálások későbbre tolódása javíthatja az őzgidák és a fácáncsibék túlélési esélyeit.

Egyre több a megelőzés, kevesebb a beavatkozás

A vadgazdálkodásban egy másik szemléletváltás is megfigyelhető. Több helyen már nem az állomány csökkentése az elsődleges válasz a problémákra.

Jó példa erre a mezei nyulaknál jelentkező vadkár kérdése, ahol egyre nagyobb szerepet kapnak a megelőző módszerek, például a kémiai riasztás vagy a villanypásztorok alkalmazása.

Közben a betegségek monitorozása is folyamatos. A myxomatózis kapcsán elindult kutatások azt vizsgálják, hogyan reagál hosszabb távon az állomány, és kialakulhat-e természetes ellenálló képesség.

A támogatások jelentős része sem véletlenül a vízmegtartást célozza: itatórendszerek, napelemes szivattyúk, hordozható itatók és állományfigyelő rendszerek kerülnek ki egyre több helyre.

A változó környezetben úgy tűnik, a jövő egyik kulcsszava valóban egyre inkább nem a vadászat, hanem a tudatos, alkalmazkodó vadgazdálkodás.

Forrás: MTI