A Kis-Sárrét egyik legszebb vendége: ismét megjelentek a gyurgyalagok

• EXO, Jó hírek
• 2026. május 18.

Megérkeztek a gyurgyalagok a Kis-Sárrétre: a színpompás, trópusi megjelenésű madarak már napi rendszerességgel feltűnnek a puszták felett.

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterületén ezekben a napokban ismét feltűntek Magyarország egyik legszebb és legkülönlegesebb madarai, a gyurgyalagok. A színpompás tollazatú madarak érkezése minden tavasszal látványos jele annak, hogy végleg megérkezett a melegebb időszak.

A pusztákon járva már messziről hallani lehet jellegzetes, gurgulázó hangjukat, amelyről a nevüket is kapták. A szakemberek szerint ebben az időszakban a Kis-Sárréten napi rendszerességgel lehet találkozni kisebb-nagyobb csapataikkal.

Az egyik legszínesebb hazai madár

Kevés hazai madárfaj rendelkezik olyan feltűnő tollazattal, mint a gyurgyalag. Megjelenése szinte egzotikus hatást kelt: hasa és mellrésze kékeszöld, a feje és dolmánya gesztenyebarna, míg torka és vállfoltja aranysárgás árnyalatú.

A madarak repülés közben különösen látványosak, főként akkor, amikor kisebb csapatokban mozognak a nyílt puszták felett. A természetvédők szerint sokan első pillantásra nem is gondolják, hogy ez a „trópusi külsejű” madár Magyarországon is rendszeresen költ.

A gyurgyalag ráadásul az egyik legkésőbb visszaérkező vonuló madarunk. Többnyire csak május első heteiben érkezik vissza afrikai telelőterületeiről. A telet Kelet- és Dél-Afrikában tölti, majd nyár végén, augusztus második felében már újra megkezdi az őszi vonulást.

Repülő rovarokra vadászik

A gyurgyalag elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Gyakran lehet látni villanydrótokon, ágakon vagy kiemelkedő leshelyeken üldögélni, ahonnan figyeli zsákmányát.

Enyhén hajlott csőrével rendkívül ügyesen kapja el a levegőben repülő rovarokat. Étrendjében méhek, darazsak és más repülő rovarok is szerepelnek, emiatt sok helyen „méhészmadárként” is emlegetik.

A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy táplálkozása összetett, és a természetes ökoszisztéma részeként fontos szerepet tölt be a rovarvilág szabályozásában.

Különleges helyeken fészkel

A gyurgyalag telepesen költ, vagyis gyakran nagyobb csoportokban alakítja ki fészkelőhelyeit. Leginkább lösz- és homokfalakban, homokbányákban, agyagbányákban vagy meredek partfalakban váj üregeket.

Ezek a járatok akár több méter hosszúak is lehetnek. A madár évente egyszer költ, a fészekalj általában 6-7 tojásból áll. A kotlásban mindkét szülő részt vesz, és a fiókák etetését is közösen végzik.

A kis gyurgyalagok gyorsan fejlődnek: nagyjából egy hónapos koruk körül már el is hagyják a fészket.

Egyre több veszély fenyegeti őket

A természetvédők szerint a gyurgyalag állományaira ma több veszély is leselkedik. A folyószabályozások előtti időkben jóval több természetes, meredek partfal állt rendelkezésükre, így nagyobb telepekben tudtak költeni.

Napjainkban azonban a megfelelő költőhelyek száma csökken. A homok- és löszfalak leomlása, az élőhelyek átalakulása és az emberi beavatkozások sok helyen veszélyeztetik a fészkelőhelyeiket.

Éppen ezért különösen fontos szerepe van azoknak a természetvédelmi területeknek, ahol még zavartalanabb körülmények között költhetnek ezek a különleges madarak.

A gyurgyalag minden tavasszal különleges látvány

A gyurgyalag nem véletlenül számít sok természetkedvelő kedvencének. Színpompás megjelenése, jellegzetes hangja és látványos repülése minden évben különleges élményt jelent azok számára, akik ilyenkor a pusztákat járják.

A Kis-Sárréten most ismét megfigyelhetők ezek az egzotikus megjelenésű madarak, amelyek néhány hónapra újra megtöltik élettel és hanggal a tájat.

Forrás: kmnp.hu