Varázskönyv Szabadkígyóson

A tárlatot a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársai alakították ki. Váncsa Klára kurátor, természettudományos muzeológus elmondta: a belépőket kakaskukorékolás, tehénbőgés, gágogás, mekegés és malacvisítás fogadja. Magyarországon kevés kiállítóhely büszkélkedhet el annyi háziállat-prepatárummal, mint ahány itt látható – jegyezte meg.

Az úgynevezett Varázskönyvben – amely egy érintőképernyős pult – elolvasható, mi volt a tanya őse, hogyan építették fel a tanyákat, kik éltek ott, hogyan történt az állatok ellátása. Ugyanitt fotóarchívum és gyerekek számára játékok is elérhetők.

Olvasható Réthy Zsigmondnak, a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet megalakítójának és vezetőjének, természettudományos muzeológusnak az életútja, és kialakítottak egy gyermekfoglalkoztató részt is a kiállítótérben. Két videósarokban természetfilmek tekinthetők meg a tanyavilág környezetében élő állatokról.

Bácsmegi Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója az MTI-nek elmondta, a múzeumot a szabadkígyósi önkormányzat üzemelteti, de ők még tervezik bővíteni a kiállítást egy bivalypreparátummal, valamint igény esetén frissítik, cserélik is a tárlat elemeit.

Kosznáné Pule Ilona, Szabadkígyós polgármestere a megnyitón úgy fogalmazott: új fejezet kezdődött a község történelemkönyvében, újabb gyöngyszemmel gyarapodott a település. Elmondta, szerdán felavatják a Lipicai sétányt is, amely a Wenckheim-kastély melletti lipicai ménestől vezeti a Svájcerájhoz a látogatókat. Az MTI-nek kifejtette, fából, vegyszermentesen, felajánlásból alakították ki a sétányt.

Takács Árpád Békés vármegyei főispán elmondta, a mai napig 7-8 ezer tanya található a vármegyében, egy részük romos állapotban van, de több lakóotthonként, tájházként vagy akár hotel melléképületeként funkcionál.

– fogalmazott.

A Svájceráj névre hallgató épület felújítását 2023 őszén fejezték be, egyik felében kocsimúzeumot, a másik felében a most megnyílt kiállítást alakították ki.

A Svájceráj nevet a lakosság ragasztotta egykor az épületre. Itt az 1800-as évek elején gróf Wenckheim József Antal kezdett dohányt termelni; ekkor ugyanis Európában a Napóleon által meghirdetett kontinentális zárlat miatt hiány volt dohányból. Az épület azért áll boltíves oldalfalakból, hogy a dohányleveleket megfelelően tudják szellőztetni, szárítani.

Wenckheim József Antal telepített a birtok nyugati részére egy új falut is azért, hogy ott termeljék a dohányt. Így született meg 1814-ben Újkígyós, a másik település neve pedig Ókígyós lett, amely 1950 óta a Szabadkígyós nevet viseli.

Később a gróf állattenyésztéshez hasznosította az épületet, befalazták a boltíves nyílásokat, és a már zárt helyiségbe svájci típusú szarvasmarhákat hozatott tenyésztési céllal. Emiatt nevezte el a nép az épületet Svájcerájnak.