Persze nem oly módon, hogy kihúzzuk az otthont, pontosabban a vadászterületet szegény pókocskáink feneke alól. Már van intelligensebb megoldás, viszont az ötlete tényleg a pókoktól származik. A pókok rendkívül ügyesen kifigyelik a jó lehetőségeket és gyorsan ki is használják azokat. (Ha szaladt már bele olyan pókhálóba a kertjében, vagy estefelé a háza körül kószálva, ami még fél órával hamarabb ott sem volt, akkor tudja, miről beszélek.) És ha már annyit dolgoznak vele, szövögetik, kötögetik, szeretnék, ha minél tovább kitartana. Igazán nem esne jól nekik, ha egy madár tönkre tenné precíz műalkotásukat és hoppon, pontosabban éhen maradnának miatta. Ezért UV-visszaverő selyemszálakat építenek hálóikba. Amikor az Arnold Glas munkatársai megoldást kerestek erre a madarakkal szembeni igen gyakran halálos kimenetelű igazságtalanságra, rájöttek arra, hogy ezt a problémát a természet már több mint 50 millió évvel ezelőtt megoldotta. Így született meg az ORNILUX, az UV-visszaverő bevonattal ellátott madárvédő üveg, amelyet a madarak érzékelnek, és szépen kikerülik.
Életmentő csiganyálka
Akinek volt már fizikai kontaktusa meztelencsigával, mondjuk véletlenül megfogta, megtapasztalhatta, hogy a nyálkája nemcsak nyálkás, és hűs, hanem rendkívül ragadós is. Nagyon nehezen lehet tőle megszabadulni. De ennek így is kell lennie, mert ennek segítségével tud nedves felületekhez is pompásan hozzátapadni és manőverezni rajtuk. Sőt ennek segítségével tud kimenekülni a meleg helyzetekből.
De miért olyan fontos ez nekünk? Mert az orvostudománynak jól jön néha egy kis segítség, amikor a belső szerveinket próbálják működőképesebbé tenni. Vannak esetek ugyanis, amikor egyáltalán nem praktikus, illetve nem kivitelezhető a varrás, vagy a kapcsozás. Ott van példának okáért a szív. Neki valami másra van szüksége. Térjünk vissza nyálkás barátunkhoz. Ó, meglepődött ezen a megnevezésen? Mindjárt meg fogja érteni, mennyire jogos barátunknak nevezni. Mégpedig azért, mert vészhelyzetekben tanúsított viselkedése megragadt a kutatók fejében és elgondolkodtatta őket. Amikor egy csiga megijed, védekezésül egy hihetetlenül erős nyálkát választ ki, amivel rögzíti magát különféle felületekhez, akár nedveshez is, így a támadója nem tudja elragadozni. Tehát végső soron ez buzdította a kutatókat arra, hogy egy hasonló tulajdonságokkal bíró sebészeti ragasztót hozzanak létre.
De az sem volt semmi, amikor egyik diákja egy marék tarajos sül tüskével tért vissza egy terepgyakorlatról, amikor Karp éppen egy új típusú sebészeti kapocs tervezésén dolgozott. Miután tüzetesebben megvizsgálta, látta, hogy mindegyik hegyén több apró tüske van. Fogott néhányat, és az állába döfte, hogy tesztelje, mekkora erő szükséges a bőr átszúrásához, illetve hogy kipróbálja, mennyire lehet fájdalmas. Ígéretes múzsának tűnt. A következő hónapokban a tarajos sül tüskéje által ihletett sebészeti tűzőgépen dolgozott, ami könnyen használható, apró lyukakat ejt és kíméletes a környező szövetekkel. Találmánya lényegesen kisebb kárt okoz a szövetekben, mint a korábbi tűzőgépek, valamint csökkenti a műtétek utáni szövődmények előfordulását, mivel mérséklődik az elfertőződés esélye. És ez a néhány történet csak csepp a tengerben, még hosszasan folytathatnánk a felsorolást.
