Sasok és sólymok nyomában: elkészült a Kárpát-medence idei sastérképe

• EXO, Jó hírek
• 2026. március 5.

Elkészült a 2026-os Kárpát-medencei sasleltár. Több mint 23 ezer ragadozó madarat figyeltek meg a természetvédelmi szakemberek.

Elkészült a Kárpát-medence idei sasleltára

Elkészült a Kárpát-medence 2026-os sasleltára, amely átfogó képet ad a térségben telelő ragadozó madarak állományáról. A felmérést immár huszonharmadik alkalommal szervezte meg a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület a nemzeti parkok szakembereivel és civil természetvédelmi szervezetekkel együttműködve.

A számlálás évről évre a tél egyik legfontosabb természetvédelmi programja. A szakemberek egyszerre, összehangoltan figyelik meg a ragadozó madarakat, hogy minél pontosabb képet kapjanak a telelő állományról.

Nemzetközi összefogás a ragadozó madarakért

A program ma már nemcsak Magyarországra korlátozódik. 2018 óta a felmérés nemzetközi együttműködésben zajlik, így a Kárpát-medence több országának szakemberei is részt vesznek benne. Az idei számlálásban magyar, szlovák, szerb és román madártani szakemberek dolgoztak együtt. Az egy időben végzett megfigyeléseket a résztvevők gyakran „sasszinkronnak” nevezik, utalva arra, hogy a számlálás egyszerre, összehangolt módon történik.

Ennek köszönhetően idén is elkészülhetett a Kárpát-medence közös téli sastérképe, amely a régió egyik legfontosabb madártani adatbázisának számít.

Több mint 23 ezer ragadozó madár megfigyelése

Az idei felmérés során összesen 23 165 ragadozó madarat figyeltek meg a szakemberek. Ezek 17 különböző fajhoz tartoztak. A megfigyelések között 2552 sas és 320 sólyom szerepelt, ami jól mutatja, milyen jelentős a térség a ragadozó madarak téli tartózkodási helyei között. A számlálás során a szakemberek 1064 mintavételi négyzetben dolgoztak. Ezek tízszor tíz kilométeres területeket jelentenek, amelyek lehetővé teszik a pontos, összehasonlítható adatgyűjtést.

Jelentős területeket fedtek le a megfigyelések

Magyarországon a madarászok több mint 22 ezer négyzetkilométernyi területet vizsgáltak át. Ez az ország teljes területének több mint egyötödét jelenti. A felmérés elsősorban a legfontosabb sasélőhelyekre koncentrált, így a szakemberek a hazai állomány jelentős részéről tudtak adatokat gyűjteni.

A leggyakoribb sasfajok a felmérésben

A megfigyelések során négy sasfaj egyedeit rögzítették a természetvédelmi szakemberek.

A legnagyobb számban a rétisas szerepelt az adatokban: 1102 példányt figyeltek meg, ami emelkedést jelent a tavalyi számokhoz képest.

Szintén jelentős volt a parlagi sas jelenléte, amelyből 832 példányt regisztráltak. A ritkább fajok közül három szirti sast és öt fekete sast sikerült megfigyelni.

Sólymokból is több tucatot láttak

A számlálás során a szakemberek külön figyelmet fordítottak a nagytestű, fokozottan védett sólyomfajokra is. A felmérésben 98 kerecsensólymot, 48 vándorsólymot és 45 kis sólymot regisztráltak.

Ezek az adatok fontos visszajelzést adnak arról, hogyan alakulnak a ragadozó madarak állományai a térségben.

Miért fontos a sasleltár?

Az ilyen összehangolt felméréseknek kulcsszerepük van a természetvédelemben. A több országra kiterjedő adatgyűjtés segít megérteni, hogyan változik a ragadozó madarak állománya, mely területek számítanak kiemelten fontos élőhelynek, és milyen természetvédelmi intézkedésekre lehet szükség a jövőben.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint a sasszinkron nemcsak tudományos szempontból fontos, hanem a természetvédelem egyik leglátványosabb példája arra, hogyan tudnak országokon átívelve együtt dolgozni a szakemberek a ragadozó madarak védelméért.

Forrás: MTI