„Öngyilkosságba” menekülnek a nőstény teknősök Észak-Macedóniában

• EXO
• 2026. február 24.

Felborult ivararány miatt pusztulhatnak ki a nőstény teknősök a Preszpa-tó Golem Grad szigetén – 19 hím jut egy nőstényre.

Felborult egyensúly a Preszpa-tónál

A Preszpa-tó Golem Grad nevű szigetén olyan folyamat zajlik, amely hosszú távon akár a teknőspopuláció összeomlásához is vezethet. Egy 15 éven át tartó kutatás szerint a túlzottan eltolódott ivararány miatt a nőstény teknősök tömeges pusztulása fenyeget.

A vizsgálatot Dragan Arszovszki, az északmacedón környezetvédelmi társaság kutatója végezte.

19 hím jut egyetlen nőstényre

A kutatás megállapította: a szigeten minden ivarérett nőstényre átlagosan 19 hím jut. Ez rendkívül erős szexuális agressziót eredményez. A nőstények folyamatos üldöztetésnek, stressznek és fizikai sérüléseknek vannak kitéve. Menekülés közben gyakran a meredek sziklafalakról zuhannak le. A beszámolók szerint sok esetben ez vezet a pusztulásukhoz.

A jelenség súlyosságát az is mutatja, hogy míg a hímek éves túlélési aránya 98 százalék, addig a nőstényeké mindössze 84 százalék.

Stabilnak tűnik, mégis törékeny

A szigeten mintegy ezer szárazföldi teknős él. Első pillantásra ez stabil, sűrű populációnak tűnik. A nemek arányának szélsőséges felborulása azonban hosszú távon végzetes lehet. A számítások szerint, ha a jelenlegi tendencia folytatódik, 2083-ra eltűnhet az utolsó nőstény teknős is a szigetről.

A kutatás eredményeit az Ecology Letters című tudományos folyóirat közölte, ami nemzetközi figyelmet irányított az északmacedón teknősökre.

Beavatkozni vagy hagyni a természetet?

Dragan Arszovszki szerint a kutatók ösztönösen beavatkoznának, de egy ilyen döntés komoly mérlegelést igényel. Szakértőkkel közösen vizsgálják majd, szükséges-e mesterséges beavatkozás, vagy a természetes folyamatok érvényesülését kell hagyni.

A történetnek van egy különös, máig tisztázatlan része is. A teknősök nem képesek átúszni a tavat, így nem világos, hogyan kerültek a szigetre. Az egyik feltételezés szerint emberek telepítették be őket – ráadásul egyenlőtlen ivararányban. A legidősebb hímek páncélján látható bevésett számok is emberi beavatkozásra utalhatnak.

Természetes kegyetlenség vagy emberi következmény?

A természetben gyakran kegyetlen túlélési feltételek uralkodnak, és hasonló folyamatok más fajokat is érinthetnek, csak sokszor rejtve maradnak.

A Preszpa-tó teknőseinek története azonban arra is rávilágít: egy populáció egyensúlya mennyire sérülékeny, és hogy egy korábbi emberi döntés milyen hosszú távú következményekkel járhat.

Forrás: MTI