Nem csak az ember képes rá? Meglepő felfedezés a bonobók fantáziájáról

• EXO
• 2026. február 22.

Egy friss kutatás szerint a bonobók is képesek lehetnek tudatos képzeleti működésre, amit eddig kizárólag emberinek tartottak.

Ledöbbentette a tudósokat egy bonobó – kizárólag emberinek hitt képessége van

A tudomány hosszú ideig úgy tartotta, hogy a tudatos képzelőerő kizárólag az ember sajátja. Egy friss amerikai kutatás azonban azt sugallja, hogy ez a határ nem olyan éles, mint korábban gondoltuk.

A bonobók – tudományos nevükön Pan paniscus – az ember egyik legközelebbi rokonai. DNS-ük 98,7 százalékban megegyezik a miénkkel. A vadonban kizárólag a Kongói Demokratikus Köztársaság területén, a Kongó folyótól délre élnek, és számuk 10–50 ezer közé tehető. A faj veszélyeztetett, egyedszáma hosszabb ideje csökken.

Az 1929-ben felfedezett törpecsimpánzokról ma is sok a megválaszolatlan kérdés. Most azonban egy kísérletsorozat új fejezetet nyitott a történetükben.

Kanzi és a „mintha” világ

A vizsgálatot a Johns Hopkins University kutatói végezték. A főszereplő egy Kanzi nevű, 43 éves bonobó volt, aki az iowai Ape Initiative kutatóintézetben élt 2025 márciusában bekövetkezett haláláig.

A kutatók olyan helyzeteket teremtettek, amelyek a kisgyermekek szerepjátékaira emlékeztetnek. Az egyik kísérletben két üres poharat és egy kancsót helyeztek az asztalra. A kutató eljátszotta, hogy mindkét pohárba gyümölcslevet tölt, majd az egyikből kiönti a képzeletbeli italt. Ezután megkérdezte Kanzitól, hol van a gyümölcslé. A bonobó rendszerint arra a pohárra mutatott, amelyben a „képzeletbeli” italnak maradnia kellett. Akkor is jól választott, amikor a poharak helyet cseréltek. Ez arra utal, hogy nem puszta rutinból reagált, hanem fejben követte az eseményeket.

Egy másik helyzetben az egyik pohárba valódi gyümölcslé került, a másikba továbbra is csak elképzelt ital. Amikor választania kellett, következetesen a valódit kérte. Vagyis különbséget tudott tenni a tényleges és a fiktív között.

Hasonló eredményt hozott a szőlős kísérlet is: amikor a kutató „képzeletben” egy szem gyümölcsöt tett az egyik üvegbe, Kanzi többnyire helyesen jelezte, melyik rejti a fiktív darabot.

Miért számít ez ennyire?

Az eredményeket idén február elején a rangos Science folyóiratban publikálták. A felfedezés túlmutat egy érdekes állatkísérleten.

Az ilyen jellegű szerepjátékot a pszichológiában „mintha-játéknak” nevezik. Ez az emberi fejlődés egyik fontos állomása: a gyerekek nagyjából kétéves koruk körül kezdenek rendszeresen ilyen módon játszani. A tudomány eddig úgy gondolta, hogy ez a tudatos képzeleti működés kizárólag ránk jellemző. A mostani eredmények viszont arra utalnak, hogy a képzelet bizonyos elemei mélyebb evolúciós gyökerekkel rendelkezhetnek. Elképzelhető, hogy ez a képesség már az ember és a mai emberszabásúak közös ősében is jelen volt.

Fontos hozzátenni: Kanzi nem volt minden alkalommal hibátlan. Teljesítménye azonban következetesen meghaladta a véletlen szintjét, ami erős jel arra, hogy valódi mentális reprezentációról lehet szó.

Újragondolt határok

„Ha a képzelet gyökerei közösek bennünk és az emberszabásúakban, akkor az arra kell, hogy ösztönözzön minket, hogy újragondoljuk a feltételezést, miszerint a többi állat csupán a jelenben él. Ezek a felfedezések arra köteleznek, hogy törődjünk ezekkel a gazdag belső világgal rendelkező élőlényekkel, és gondoskodjunk a fennmaradásukról” – hangsúlyozta Christopher Krupenye, a tanulmány egyik szerzője, a Johns Hopkins Egyetem pszichológiai és agytudományi intézetének kutatója.

A kutatás nem állítja, hogy a bonobók képzelőereje az emberével egyenértékű. Azt viszont igen, hogy mentális világuk összetettebb, mint amit korábban feltételeztünk.

Forrás: hazipatika.com