Nem bújkálhatnak tovább, lebuktak a hódok Kőröstetétlenen
- EXO
- 2026. március 3.
Négy év után videón is láthatóvá váltak a kőröstetétleni hódok. A helyiek elfogadták az állatokat, amelyek a belterületen élnek.
Négy évig csak nyomokat hagytak maguk után
Kőröstetétlenen évek óta tudni lehetett, hogy hódok élnek a település belterületi szakaszain. A jelenlétüket rágásnyomok, megkopasztott fatörzsek és a gátparton kialakított ösvények jelezték, magukat az állatokat azonban szinte senki nem látta.
Most azonban egy videó mindent megváltoztatott.
Februárban sikerült felvételt készíteni az egyik legrejtőzködőbb „helyi lakóról”: a videón egy hód úszik a vízben, majd kimerészkedik a partra. A felvételről az Infostart számolt be, és ezzel végre kézzelfogható bizonyíték is született arról, amiről eddig leginkább csak beszéltek.
Több család is él a faluban
A település polgármestere, Pásztor Roland arról tájékoztatott, hogy több hódcsalád is megtelepedett a belterületi szakaszokon. Jelenlétük nem új keletű, már nagyjából négy éve itt vannak, csak ritkán mutatkoznak meg az emberek előtt. Korábban okoztak kisebb károkat, több fa kérgét megrágták, de a helyiek összességében pozitívan viszonyulnak az állatokhoz. Nem tekintenek rájuk ellenségként, inkább különleges, vadon élő szomszédként.
Ez a fajta elfogadás ritka, de sokat elárul arról, hogyan lehet együtt élni a természettel.
A vízügy is figyel rájuk
A hódok tevékenységét a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság is figyelemmel kíséri. A Gerje-patak menti nyárfasort körbekerítéssel védik, így próbálják megelőzni a nagyobb károkat. Az általuk épített gátakat azonban nem bontották le, mivel azok sem a vízügy, sem a község számára nem okoznak problémát. Ez különösen fontos, hiszen a hódok gátépítése alapvetően átalakítja a víz mozgását, és nem mindenhol fogadják ezt ilyen nyitottan.
Itt egyelőre sikerült megtalálni az egyensúlyt.
Védett faj, de nem érinthetetlen
Az eurázsiai hód Magyarországon védett faj. Ugyanakkor 2022-től hatósági engedéllyel, meghatározott feltételek mellett – többek között október 1. és március 31. között – gyéríthető. A hódgátak bontása szintén engedélyköteles, és minden esetben ökológiai mérlegeléshez kötött.
Érdemes emlékezni arra is, hogy a faj a 19. század közepére kipusztult Magyarországról. A kilencvenes évektől kezdődően azonban visszatelepítések és természetes vándorlás révén újra elterjedt.
A hódok nem csupán „rágcsálók”, hanem úgynevezett ökoszisztéma-mérnökök: gátjaikkal vizet tartanak vissza, élőhelyeket alakítanak ki, és hozzájárulhatnak a táj vízháztartásának javításához.
Együttélés a lakott területen
Kőröstetétlenen a hódok ma már a település mindennapjainak részei. A lakosság elfogadta őket, így az állatok zavartalanul folytathatják tevékenységüket a lakott területek közvetlen közelében is.
Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu
- Nyolc biztos jel, hogy szeret a kutyád – Így mutatja ki a ragaszkodását
- Hosszú és kimerítő utat tettek meg Magyarországra az első gólyák
- A macskák génjei új utat nyithatnak a rákgyógyításban
- Hamarosan új otthonába kerül Pablo, a főváros kistigrise
- Megvennék a plüsshöz bújó kismajmot – etikai vita robbant ki Punch körül
- Farkasok nyomában: sikeres téli nagyragadozó-felmérés
2026. március 3.
A természet hangja – mit üzen a Vadvilág napja?
2026. március 3.
Vakond a kertben: kártevő vagy csendes segítőtárs?
2026. március 3.
Nem bújkálhatnak tovább, lebuktak a hódok Kőröstetétlenen
2026. március 2.
Sokkolta a kutatókat a látvány az Antarktiszon
2026. március 2.