Miért utálják a macskák a vizet?

Megosztás:
Forrás: Pixabay

Az emberiség évszázadok óta próbálja megfejteni a világ legnagyobb rejtélyeit. Hová tűnt Atlantisz? Ki építette a piramisokat? És legfőképp: miért utálják a macskák a vizet, mint egy kisgyerek az oltást.

A válasz nem ott kezdődik, hogy a macska „csak hisztis”, bár valljuk be, az is szerepet játszik. A probléma gyökere mélyen visszanyúlik az evolúció kietlen sivatagába. A házimacskák ősei Észak-Afrikában kóboroltak, ahol a víz ritkább volt, mint egy működő nyilvános wifi a vonaton. Itt a túlélés nem azt jelentette, hogy vízbe ugranak, ha muszáj, hanem hogy távol maradnak minden nedvességtől, ami eláztathatja a tökéletesen polírozott kis bundájukat. Tehát igen, a macska genetikailag egy sivatagi hercegnő/herceg, aki a vizet csak inni szereti.

És hogy miért nem szeretik a fürdést most, 2025-ben, mikor már van cica-sampon és „pancsizós macskamedence” nevű pokoli termék is?

Nos, mert a szőrük még mindig nem vízálló. A víz lehűti és lelapítja azokat a szőrszálakat, amiket ők nagy gondossággal tisztára és bolyhosra fésültek a nyelvükkel és amire ők olyan büszkék. A vizes macska pedig… nos, az nem csak dühös. Az megalázott. Az bosszút forral, miközben csöpög róla a víz.

De ne felejtsük el a pszichológiát sem. A macska nemcsak cuki, hanem kontrollmániás kis diktátor, egy passzív-agresszív luxusszőrmók. Ő dönti el, mikor eszik, mikor szuszog ránk, és mikor karmol bele a lelkünkbe. A fürdés? Az egy emberi beavatkozás. Egy merénylet. Egy nedves puccskísérlet. Ha egy macskának eszébe jutna egy tüntetés, az a fürdőszoba ellen lenne.

A macskák ráadásul zseniális önápolók. A nyelvük egy szuperfegyver, amivel naponta több órát töltenek el a saját bundájuk fésülgetésével, olyan precizitással, amivel mi valószínűleg még a fogmosást sem intézzük. A “fürdessük meg a cicát” ötlet tehát számukra nemcsak sértés, hanem egyenesen becsületsértés és terrorcselekmény. Mintha egy Michelin-csillagos séfnek küldenénk mikrohullámúzott lasagnát.

Persze vannak kivételek. Vannak macskák, akik szeretik a vizet. Ezek a különleges példányok általában vagy hibás gyártásból származnak, vagy titokban kutyának képzelik magukat. Vagy simán skandináv vérvonalból jönnek, ahol a wellness az alapértelmezett. De az átlagos házimacska szemében a víz nem barát, hanem a démon, ami elrontja a napját, a bundáját és az önérzetét.

Jegyezzük meg egy életre!

A macska és a víz kapcsolata olyan, mint egy rossz ex: volt valami közük egymáshoz az ősidőkben, de most már csak a trauma maradt. Szóval legközelebb, amikor azt gondoljuk, hogy megfürdetjük a cicánkat, vessünk egy pillantást a kezünkre, és kérdezzük meg magunktól: „Szükségünk van tíz új sebhelyre?” Ha a válasz „nem”, akkor tegyük le azt a zuhanyrózsát, és hagyjuk a cicát tisztának, büszkének, és száraznak.

Mert van egy szabály: vizes macska = haragvó isten. És nem akarunk egy ilyen istenséget a papucsunkban találni hajnal háromkor.

Sose felejtsük el, hogy a macska… hát macska. Kontrollmániás kis bolyhos uralkodó, akinek az egész „fürdés” dolog olyan, mintha megaláznánk egy Zoom-meeting közben. Ő takarítja saját magát, köszöni szépen, nem kér semmi emberi beavatkozást, főleg nem folyadék formájában.

Forrás: planetz.hu

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük