Megszámolták a sasokat, sólymokat, ölyveket

• EXO, Jó hírek
• 2026. február 13.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a nemzetipark-igazgatóságokkal és más civil szervezetekkel együttműködve immáron 23. alkalommal szervezte meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását, 2026. január 16-19. között. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság esetében a nappali ragadozó madarak számbavétele a Természetvédelmi Őrszolgálat iránymutatása és szervezése mellett az évtizedekre visszanyúló munkában az önkéntesek aktív részvételével történik – számolt be róla a nemzeti park.

Nagyon sok és változatos környezet várt a felmérőkre, hiszen az igazgatóság működési területe rendkívül sokszínű. A szakmai elvárás, valamint a minél gazdagabb fajlista összeállítása érdekében azonban a nappali ragadozómadarak téli tartózkodási igényének megfelelő területeket keresték. Nyílt agrártájak, folyóvölgyek tudják biztosítani számukra a kellő mennyiségű és minőségű táplálékot a téli időszak során.

Az idei fagyos, havas januárban nagyon szép eredmények születtek. A megfigyelésben résztvevők (73 fő) többsége találkozott valamilyen sas madárral. A működési területünkön fészkelő fajok esetében a költőpárok fészkelőhelyük közelében tartózkodnak, míg a fiatalok többsége a Kárpát-medence térségében kóborol. A kimutatásból jól látszik, hogy a terület – természeti környezetéből adódóan – inkább a pusztai fajoknak kedvez: az itt fészkelő és nevelkedő madarak mellett a keleti és északi irányból érkező és nálunk telelő ragadozókkal egészülnek ki.

• Parlagi sas 200
• Réti sas 84
• Kerecsensólyom 31
• Vándorsólyom 5

Az apró rágcsálókkal táplálkozó fajok egyedszámán lehet leginkább észrevenni, hogy a vastag hótakaró miatt nehezebben hozzáférhetőek a zsákmányállatok (például a pocok), mivel az idei, rendkívül gazdag költési eredmények ellenére is alacsony a létszámuk. Ilyen esetekben más területekre kénytelenek elhúzódni, hogy a telet sikeresen átvészeljék.

• Kékes rétihéja 127
• Egerészölyv 1997
• Vörös vércse 230

A megfigyelt ragadozómadarak létszámában lehetnek átfedések, ugyanis ezek jelentős területi átmozgásra is képesek, így lehet benne olyan madár, amit több megfigyelő is észlelt különböző időpontokban. Természetesen ez a hibahatár a számlálás részét képezi, az adatok gerincét adó számok viszont jó támpontot adnak a természetvédelemben dolgozó szakemberek számára.

Az eredményeket összehasonlítva a korábbi években tapasztaltakkal megállapítható, hogy stabilan erősödő parlagi sas és stagnáló réti sas telelőállományt találtak az igazgatóság felmért területein. Emellett örömteli módon több kerecsensólymot is felmértek az idén. A faj a téli táplálkozó-területek keresése közepette nagy veszélynek van kitéve, mert zsákmányállat hiányában elvándorolhat a Balkánra, a Földközi-tenger térségébe, esetleg Észak-Afrikába is, ahol a Kárpát-medencei populációját leginkább érheti negatív hatás úgy, mint legyengülés, áramütés, befogás. Ezért is fontos, hogy minél több madár maradjon hazánkban, ahol többek között a fajra irányuló védelmi tevékenységek is segíthetik a populációt. Az uniós és hazai támogatású LIFE SakerRoads pályázat keretén belül foglalkoznak élőhelyfejlesztésekkel, műfészkek kihelyezésével, zsákmányállat visszatelepítésekkel, valamint a faj életmódjára irányuló kutatásokkal, erősítve a kerecsensólyom állományát az Észak-Alföld régióban.

A Kárpát-medence legfőbb sas-élőhelyein megtörtént felmérés adatainak összegyűjtése és feldolgozása a következő hetekben történik, ennek összegzését fajokra és megyékre lebontva az MME szervező munkája során fogják megismerni.

Forrás: Bükki Nemzeti Park