Kipp-kopp, ki kopog?

• EXO
• 2025. június 21.
• 7

Hangos kopácsolásuk messzire hallatszik, miközben a fák törzsén kapaszkodva kutatnak szorgalmasan élelem után.

A harkályfélék Ausztrália és a sarkvidékek kivételével mindenhol megtalálhatóak, és több mint 200 faj tartozik ebbe a családba. Európában csupán 11 fajuk él, melyek közül 9 a hazai élővilágban is jelen van. Mindegyikük védett, illetve fokozottan védett.

A legritkább harkályfélék

A fehérhátú fakopáncs hazánk legritkább és egyetlen fokozottan védett (természetvédelmi értéke 250.000 forint) harkálya, a szakemberek mindössze 260-270 párt becsülnek belőlük. Habár sok hasonlóságot mutat más, hasonló méretű harkályokkal, nincsen fehér vállfoltja, a háta pedig teljesen fehér. 400-500 méter feletti lomberdőkben, bükkösökben él, ahol sok korhadt fa található. A természetes erdők indikátorfaja, mely igen érzékeny az emberi beavatkozásra.

A tarkák

Igen hasonló küllemű a balkáni -, a nagy -, a közép – és a kis fakopáncs, szinte csak méretben van köztük eltérés. A balkáni fakopáncs és a nagy fakopáncs 22-23 centiméter hosszúak, utóbbinak a testtömege kicsivel több. Urbanizált környezetben is velük találkozhatunk a leggyakrabban.

A közép fakopáncs testhossza 20-22 centiméter, és a ritkább harkályfajaink közé tartozik, mely kifejezetten kötődik az erdőkhöz. Elsősorban a középhegységeinkben és a Duna ártéri erdeiben találkozhatunk vele. A kis fakopáncs 14-15 centiméter hosszú, és a fehérhátú fakopáncshoz hasonlóan neki sincsenek fehér vállfoltjai. Kedveli az idős állományú, őshonos fákból lombos fákból és holtfákból álló területeket.

A legnagyobb

A fekete harkály hazánk legnagyobb testű harkályféléje, melynek testhossza 45-57 centiméter. Színe fekete, a hímeknek teljesen piros a feje teteje, a nőstényeknek csak a tarkóján van piros folt. Egész Magyarországon előfordul, legfőképpen a bükkösökben, ahol megfelelő a táplálékellátottság, valamint az odújához szükséges magas, vastag törzsű fák találhatók. Hangos dobolása és éles nászhangja jellegzetes, messzire hallatszik.

A küllők

Gyakori harkályfélénk a különleges méregzöld színezetű zöld küllő, mely színének köszönhetően jól beleolvad a környezetébe, ám éles, „klü-klü-klü” kiáltásával elárulja jelenlétét. Nála ritkább, kicsivel kisebb és halványabb zöld a hamvas küllő. Hangja is igen hasonló a zöld küllőéhez, egy kicsit rövidebb füttyel. Mindkét faj kedveli a ligetes, ritkás erdőket, fasorokat.

A különleges harkályfélék

A nyaktekercs nem mindennapi nevét onnan kapta, hogy mikor veszélyben érzi magát, fejtollait felborzolva, kígyószerűen ide-oda tekergeti a nyakát. Azonban kicsi az esélyünk eme viselkedését megfigyelni, ugyanis rejtőszínű tollazata miatt szinte lehetetlen észrevenni a madarat. Vonuló, hazánkban elsősorban április és október között tartózkodik, kedveli az elegyes, ritkás erdőket, gyümölcsösöket, parkokat.

Tudta? A harkályok egy másodperc alatt akár 20 darab ütést is leadhatnak, melyek sebessége 25km/h. Ettől a művelettől pedig azért nem kapnak agykárosodást, mert egyrészt kisméretű az agya, valamint a csőr-koponya együttese teljesen merev, mint egy kalapács.

Forrás: green.hu