Javul a Balaton-felvidéki bivalyok életminősége

A természeti örökségünk egyik ikonikus helyszínén, a Kis-Balatonon, 341 millió forint értékű természetvédelmi fejlesztés veszi kezdetét. A projektnek köszönhetően közel 1365 hektárnyi területen javul az élőhelyek állapota és a természeti értékek megőrzésének feltételei – hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár Zalakomáron, a projektnyitó rendezvényen.
A jelenlegi KEHOP Plusz pályázat keretében tervezett élőhely-rekonstrukciós beruházás Natura 2000 területen, valamint a fokozottan védett természetvédelmi terület központi részében elhelyezkedő Zalavári belvízöblözetben valósul meg. A program célja, hogy az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő vízkormányzásának biztonságát fokozza, ezáltal biztosítva ezen értékes élőhelyek megmaradását.
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a vagyonkezelésében lévő zalavári területének gyepeit mintegy 100 magyar bivaly legeltetésével tartja karban. A területkezelések elsősorban minőségében, másodsorban mennyiségében is növekedni fognak, így elősegítve a hagyományos legeltetéses területkezelés fennmaradását – emelte ki Rácz András.
A célterületen lévő mocsárrétek és kaszálórétek állapota is jelentősen javulni fog. Az újabb területek kezelését lehetővé tevő, elengedhetetlen infrastrukturális elemek kiépítése és fejlesztése, valamint a karám és villanypásztor rendszerek kialakítása is valóra válik. A zalavári telepen épülő létesítmény biztosítani fogja az újonnan érkező állatok elhelyezését. A tervezett géptároló pedig a területkezeléshez használt mezőgazdasági gépek állagmegóvását fogja szolgálni.
Ez a fejlesztés az ezen a területen élő magyar (régi nevén: Festetics) genetikájú bivalyok életminőségét is javítani fogja. Az 1940-es években még szabadon legelésztek a környéken, majd az 1950-es években egyes agronómusok kezdtek el foglalkozni velük, az 1960-as években pedig már gazdaságokban tartották őket. A történet valódi fordulata az 1990-es évek végén következett be. Ha a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem avatkozik közbe, ezek a bivalyok valószínűleg kihaltak volna. 1997-ben a Nemzeti Park szó szerint egy vágóhíd kapujából vásárolta vissza a megmaradt állományt és azóta is gondosan tenyészti ezt az értékes genetikai kincset.
A bivalyok fennmaradásához szorosan kapcsolódik a Balatoni Futár egykori szerkesztője, Süli Ferenc is, aki megírta hogy mi vár az utolsó bivalyokra és valószínűleg részben neki is köszönhető, hogy a fajta így megmaradt Magyarországon – mondta Rácz András a közlemény szerint.
- Újabb lépés az állatvédelemért: térkép – de nem is akármilyen!
- Egy szökött fekete párduc kóborol Romániában
- Rekordszámú pályázó a civil szervezeteknek szóló pályázatra
- Javul a Balaton-felvidéki bivalyok életminősége
- Nehéz mentőakció Csíkszeredában!
- Rekordszámú díjazott az Állatbarát és Állatvédő Intézmények között!
2025. július 7.
Elszabadult egy oroszlán az állatkertből
2025. július 7.
Vadászok mentették meg az eltévedt medvét
2025. július 7.
Ritka őshonos faj látható a Budakeszi Vadasparkban
2025. július 6.
Rejtélyes kráterek a homokban
2025. július 5.