Javul a Balaton-felvidéki bivalyok életminősége

• Gondozoo, Jó hírek
• 2025. július 2.

A természeti örökségünk egyik ikonikus helyszínén, a Kis-Balatonon, 341 millió forint értékű természetvédelmi fejlesztés veszi kezdetét. A projektnek köszönhetően közel 1365 hektárnyi területen javul az élőhelyek állapota és a természeti értékek megőrzésének feltételei – hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) közleménye szerint Rácz András természetvédelemért felelős államtitkár Zalakomáron, a projektnyitó rendezvényen.

A jelenlegi KEHOP Plusz pályázat keretében tervezett élőhely-rekonstrukciós beruházás Natura 2000 területen, valamint a fokozottan védett természetvédelmi terület központi részében elhelyezkedő Zalavári belvízöblözetben valósul meg. A program célja, hogy az Ingói-berek és a Zalavári-nagylegelő vízkormányzásának biztonságát fokozza, ezáltal biztosítva ezen értékes élőhelyek megmaradását.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága a vagyonkezelésében lévő zalavári területének gyepeit mintegy 100 magyar bivaly legeltetésével tartja karban. A területkezelések elsősorban minőségében, másodsorban mennyiségében is növekedni fognak, így elősegítve a hagyományos legeltetéses területkezelés fennmaradását – emelte ki Rácz András.

A célterületen lévő mocsárrétek és kaszálórétek állapota is jelentősen javulni fog. Az újabb területek kezelését lehetővé tevő, elengedhetetlen infrastrukturális elemek kiépítése és fejlesztése, valamint a karám és villanypásztor rendszerek kialakítása is valóra válik. A zalavári telepen épülő létesítmény biztosítani fogja az újonnan érkező állatok elhelyezését. A tervezett géptároló pedig a területkezeléshez használt mezőgazdasági gépek állagmegóvását fogja szolgálni.

Ez a fejlesztés az ezen a területen élő magyar (régi nevén: Festetics) genetikájú bivalyok életminőségét is javítani fogja. Az 1940-es években még szabadon legelésztek a környéken, majd az 1950-es években egyes agronómusok kezdtek el foglalkozni velük, az 1960-as években pedig már gazdaságokban tartották őket. A történet valódi fordulata az 1990-es évek végén következett be. Ha a Balaton-felvidéki Nemzeti Park nem avatkozik közbe, ezek a bivalyok valószínűleg kihaltak volna. 1997-ben a Nemzeti Park szó szerint egy vágóhíd kapujából vásárolta vissza a megmaradt állományt és azóta is gondosan tenyészti ezt az értékes genetikai kincset.

A bivalyok fennmaradásához szorosan kapcsolódik a Balatoni Futár egykori szerkesztője, Süli Ferenc is, aki megírta hogy mi vár az utolsó bivalyokra és valószínűleg részben neki is köszönhető, hogy a fajta így megmaradt Magyarországon – mondta Rácz András a közlemény szerint.